Munkavégzést szimuláltunk

A végére sokan megkedvelték, bár az elején idegenkedtek tőle.

A múlt héten végre hozzájutottam, hogy írjak a tavaszi félév számomra legizgalmasabb tantárgyáról.

A tárgy gyakorlati részét három nagy oszlop tartja:

  1. A cégen belüli (munkával kapcsolatos) online kommunikáció.
  2. Az üzleti célra szolgáló Facebook-oldal.
  3. A tartalommarketing és a tartalomválogatás.

Ma az első “oszlop” kerül sorra. Ennek az oktatási vonatkozásairól még nem írtam, de a használatáról sokszor – épp ez volt az ok, ami miatt elkezdtem rendszeresen írni.

Mi is ez, mire való?

  • A vezetők és a dolgozók közötti folyamatos, élő kapcsolat értéket teremt, segít a károk megelőzésében.
  • A vezetők hitelességét támogatja, így segít a dolgozók elkötelezettségének megteremtésében.
  • A feladatok közös megoldásának, ötletelésnek, innovációnak kiváló terepe.
  • Együttes munka, tanulságok megbeszélése, közös tanulás helyszíne.
  • Kapcsolat a dolgozók között (korlátok átlépése: földrajzi, időzóna, másik osztály, másik műszak, otthoni munka, részmunkaidő).
  • Együttműködés a munka során (a fenti korlátok átlépése, csoportok rugalmas létrehozása, kérdések megvitatása, közös döntéshozás, eredmények megosztása és mérése), projektkommunikáció, munkaanyagok megosztása, közzététele.
  • Tudásmenedzsment, tudásmegosztás.
  • Dolgozók személyes márkájának építése (personal brand), ismertség, tudás és képességek megismertetése szélesebb körben a cégen belül.
  • Kapcsolat a vezetés és a dolgozók között (oda-vissza).
  • Azonnali, nyilvános elismerés jó munkáért, eredményekért.
  • Kapcsolat a HR és a dolgozók között (oda-vissza).
  • Beilleszkedés elősegítése (onboarding).
  • Feladatra, munkára alkalmas emberek (talent) megtalálása, belső munkaerőtoborzás.

… és még sokat írhatnék róla, de nem teszem, mert már megtettem.

Az órán az történt, hogy egy rövid bevezető magyarázat után meghívtam a hallgatókat az előre elkészített együttműködési terünkbe, ahol azonnal bele is vágtunk a közepébe. Az volt a feladatuk, hogy írjanak bejegyzéseket, válaszoljanak, kedveljenek, osszák meg, amiket mások írtak, használjanak kulcsszavakat (#hashtag). Ez majdnem olyan, mintha Facebook lenne, de itt most nem cuki cicákat és finom ebédeket kellett lefényképezni és feltenni, hanem munkával kapcsolatos dolgokat. Nem is sokuknak sikerült ez elsőre…

Persze, honnan tudhatná az, aki sose látott ilyet? Mutattam nekik jó néhány példát, ahol valódi cégek, valódi probléma megoldására használták. Utána jött a következő feladat. Internetes cikkeket kellett keresni, amik kapcsolódnak a szakterületükhöz, ezeket itt megosztani (magyarázattal ellátva, hogy mi benne az érdekes, a jó, a hibás), kulcsszavakkal ellátni, felhívni rájuk mások figyelmét. Sőt reagálniuk is kellett egymás bejegyzéseire! Nem mondom, hogy mindenkinek könnyen ment – ezt is szokni kell. Voltak, akiknek többször el kellett magyarázni, hogy mi a dolog lényege.

Kaptak csoportos feladatot is. Na, ezzel sokan megkínlódtak, de végül – esetenként sok segítséggel – mindenki sikerrel vette, akinek egyáltalán volt alkalma (ideje) foglalkozni vele. Azt kértem, hogy alakítsanak 6-12 fős csapatokat. Azt hiszem, néhány esetben itt kezdődött a probléma, mert nem mindenki volt szokva a csapatban végzett munkához. Néhány csapat viszont hipp-hopp megalakult, azonnal lett vezéregyéniség (egy, esetleg több), és égett a kezük alatt a munka.

Mi volt a feladat? Azzal kezdődött, hogy ki kellett találniuk a feladatot. Ehhez két példát adtam, munkaerő-felvételt és marketingterv készítését, és feltettem 8-9 kérdést, hogy ne lógjon a levegőben az egész. Természetesen kitalálhattak másfajta feladatokat és kérdéseket, de az volt a lényeg, hogy mindent a csoportban (online) beszéljenek meg, döntsenek el, ott hozzák létre az összes dokumentumot.

Kaptam közben jó sok kérdést, és magamtól is figyeltem, hogy mit csinálnak. Szükség esetén beleszóltam. Jó sok este és hétvége ment rá…

Sok nagyszerű megoldást kaptam, sokan megértették, hogy mi a lényeg egy ilyen együttműködésben. Gyönyörűen eljátszották, hogy munkahelyről és munkáról van szó.

A félév végi kérdőívben csak egy hallgató mondta, hogy nem érdekli a munkával kapcsolatos online együttműködés. A válaszadók háromnegyede használja vagy szívesen használná, ha lenne rá lehetősége. Úgy érzem, csináltam valami hasznosat!

Ezen a ponton kell visszatérnem a módszertanra és a feladatokra. Nagyon sok munkánk volt a feladatokkal, a hallgatóknak is és nekem is. Nekik a csoportos feladattal (a többi összesen nem volt 15 perc). Nekem a 100 hallgató munkájának folyamatos követésével (a határidők betartása nem volt mindenkinek az erőssége), a tévedésekre, hibákra való reagálással, segítéssel, majd az ismételt értékeléssel. (A csoportok több mondatos szöveges értékelést kaptak.)

A nehézségek ellenére, most is úgy gondolom, hogy ennek csak így van értelme.

Elmagyarázom – megmutatom – együtt csináljuk, amíg nem megy – hallgatói feladatmegoldások.

Aki ezen végigment, az még nem profi benne (ahhoz legalább hónapokig kellene intenzíven használni), de érti a lényegét, szerzett pozitív élményt, fel tudja eleveníteni az itt gyakoroltakat, ha éles helyzetbe kerül.

Ez az egyik hallgató válasza a “Mi tetszett legjobban?” kérdésre: “Otthoni feladatok voltak, de ha elakadtunk lehetett kérdezni, amire hamar segítséget kaptunk”.

Ehhez kellett az online együttműködés!

(Megjegyzés: A konkrét eszköz, amit használtunk, a Yammer volt. Ezen belül a Wekerlén végzett oktatásra általam létrehozott hálózatban dolgoztunk, ahol a hallgatók nyilvános vagy zárt csoportokban oldották meg a feladatokat.)

5 hozzászólás

  1. Kedves Pali !

    Érdeklődéssel olvastam a kommunikációs témáidat és a rendkívül interaktív oktatási megoldásodat. Gratulálok az értékes munkádhoz. Rögtön az jutott eszembe, hogy a Műhelybe és esetleg az egyetemi tárgyaimba is milyen jó lenne, ha beszélgetést moderálnál illetve előadást tartanál.

    Beszéljünk róla, ha nyitott vagy a felkérésre.

    Üdvözlettel

    Gábor

    Kedvelik 1 személy

    Válasz

    1. Nagyon örülök, és köszönöm az elismerésedet, sokat jelent!

      Igen, szívesen “terjesztem” az igét, mert szerintem ez egy nagyszerű eszköz, jó kezekben. Nagyon-nagyon fontos (mint sok más eszköz esetében), hogy nem az eszköz a lényeg, hanem a vezetői szándék és elkötelezettség. Ha a vezetést valójában nem érdekli a dolgozók véleménye, nem kíváncsi az ötleteikre, nem akar hallani a problémákról (pl. a saját hibáiról), akkor az egész tök felesleges.

      Igen, beszéljünk róla!

      Kedvelés

      Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.