Az ismétlés a tudás anyja, avagy a kiskutya is így jön bele az ugatásba.
Remélem, még nem unják az olvasóim a digitális kommunikációról szóló cikksorozatomat. Eddig négyet írtam, és az az utolsó – megígérem!
Ez volt a három gyakorlati témakör:
- A cégen belüli (munkával kapcsolatos) online kommunikáció.
- Az üzleti célra szolgáló Facebook-oldal.
- A tartalommarketing és a tartalomválogatás.
Az utolsó sorból a tartalomválogatásról még nem esett szó, ami angolul content curation, és nincs még tökéletes magyar elnevezés rá. Ez arról az esetről szól, amikor “talált” tartalom a kiindulási pont. Vagyis, olvastam valamit, gondolkoztam rajta, lettek gondolataim, el akarom mondani őket. Ha ezt rendszeresen, rendszerezetten csinálom, akkor tartalomválogatással foglalkozom.
Ezzel értéket állítok elő, ha követem a szakterület írásait, elolvasom és megértem őket, kiválogatom és továbbadom az értékeset, és másoknak is segítek megérteni. Ha ezt jól csinálom, akkor követnek, olvasnak, elismernek – ez is a tartalommarketing egy formája. Akár véleményvezér is lehet belőlem.
Ennek a gyakorlására sajnos csak a nappali tagozaton jutott időnk. A levelezőn csak elmondtam és megmutattam, de feladatot már nem tudtam adni. Így ők valószínűleg nem is nagyon emlékeznek a dologra.
A nappalin részletesen végigvettük a folyamatot és az általam használt eszközöket. (Mondtam nekik, hogy másképp is lehet csinálni, kitalálhatják a saját maguknak kézreálló módszert.)
Ezt itt nem írom most le, mert 2016-ban már volt szó róla:
Leírtam, hogy az elején hogy csináltam rosszul, és most hogy csinálom jobban. (Messze vagyok attól, hogy profi legyek benne!) A hallgatókkal még egy kicsit mélyebben belementünk a részletekbe, a módszerekbe és az eszközökbe. Megjegyzés: azóta már nem minden részlet érvényes, mert változott a világ (most éppen az Instapaper dobta be a törölközőt a GDPR-re hivatkozva). Ahogy korábban mondtam: mindig újat kell tanulni!
A nappalin még arra is mutattam eszközt, ha valakinek több közösségi térben, több személy vagy vállalkozás számára van szerencséje dolgozni. Az ilyesmit nem mindig lehet az adott szolgáltató eszközeivel jól és kényelmesen csinálni, de van segítség. Nekem a hootsuite vált be, azzal egész jól tudok sok különböző oldalt és profilt kezelni. Tulajdonképpen a Facebook oldalkezelője már nagyon jó lett, ezért az üzleti oldalakra nem is kell a hootsuite. Friss hír, hogy a személyes oldalak kezelését korlátozta a Facebook, ott a hootsuite alig használható. Ez nem olyan nagy baj, mert normálisan az embernek csak egy személyes Facebookja lehet. Ahol nagy segítség, az a Twitter, mert nem kell állandóan ki- és bejelentkezni a különböző fiókokba.
A hootsuite nem csak arra jó, hogy több helyre egy fáradsággal írjak. Tudom vele követni, hogy mi történik a Facebookon, Twitteren és a többi helyen, ami kapcsolatos az általam kezelt cégekkel. Az idővonal és az említések listázása az alap. Be lehet állítani automatikus kereséseket, amikkel egy-egy listán megjelenik az adott szó vagy kifejezés minden említése. A Twitteren az új követőket is megmutatja. Az Instagramon kulcsszavak (hashtag) és helyek említése is figyelhető. Ezek aranyat érnek, ha több oldalt és fiókot használ az ember (például ez a munkája, ezt csinálja másoknak).
Elemzéseket is végez – sok is lenne felsorolni mire képes. Természetesen kapcsolódni tud a Google Analyticshoz és a linkrövidítőkhöz, ezekből a szolgáltatásokból is készít elemzéseket, statisztikákat.
Miről volt még szó az órákon, amiről itt nem írok?
- Milyen eszközöket, kik, mire, hogyan használnak? Statisztikák, trendek.
- Célja, előnyei, hátrányai.
- Kockázatok (magánélet, kulturális különbségek, eszközválasztás, stratégiai és vezetési kockázatok, jogi kockázatok)
- Infografika (ami önmagában is szép nagy témakör)
Írtam az elején, hogy kaptak konkrét gyakorlati feladatokat is a hallgatók. Ez úgy történt, hogy mindegyik témakört elmagyaráztam, bemutattam, csináltunk néhány bevezető feladatot, és utána jöttek az igaziak. Példák:
- Csoportos feladat a cégen belüli online kommunikáció gyakorlására: csapatokat alakítottak, meghatároztak egy munkahelyi feladatot (munkaerőfelvétel, marketingterv készítése, új termék vagy szolgáltatás megtervezése), kiosztották a szerepeket és a feladatokat, megbeszélték a kérdéseket, döntéseket hoztak, létrehozták a szükséges dokumentumokat. Mindezt a Yammer használatával, nem feltétlenül egy időben dolgozva.
- Csoportos feladat az üzleti Facebook-oldal gyakorlására: a csapatok kitaláltak valamilyen céget, szervezetet, híres embert, fontos célt, amire az oldalt létrehozták. Szintén kiosztották a szerepeket és a feladatokat. A megbeszélendőket a Yammeren beszélték meg. Megcsinálták a Facebook-oldalt (ehhez kaptak szempontokat, kérdéseket), majd bejegyzéseket, eseményeket és hirdetéseket hoztak létre (gyakorolva, amiket mutattam nekik).
- Blogolás: regisztráltak a WordPressen, megalkották a saját blogjukat. Először a közös “játszótéren” írtak, utána a legtöbben a saját oldalukon is. Erről írtam, hogy mennyire élveztük (ők is, én is).
- Infografika (erre csak a nappalin jutott idő): Először az edumap.ofi.hu oldalon készítettek hármat. (Ott rengeteg adat érhető el a közoktatással kapcsolatban, és könnyen lehet azokból jóképű ábrákat csinálni.) Utána szófelhőt kértem tőlük. A beállításokkal is kellett játszadozniuk, ebből is hármat csináltak. A végén önállóan kiválasztott téma és adatok alapján készítettek infografikát.
Ezeknek a feladatoknak az volt a céljuk, hogy belejöjjenek, megszerezzék az alapvető jártasságot mindegyik területen. Természetesen, nem lettek profik, de jó kiinduló pontot kaptak. Ha az élet úgy hozza, hozzá tudnak fogni, vagy legalább tudnak annyit, hogy tájékozott megrendelőként lépjenek fel. Szerintem ez a az egyik legfontosabb ismeret mindenki számára, hogy ne lehessen könnyen megvezetni.
Remélem, sokuknál sikerült is elérnem ezt a célt! A félév végi kérdőívben 50% felett volt azok aránya, akik bele mernének vágni az itt tanultak használatába (vagy már használják is).
A következő feladatom: az őszi félévre felkészülni, kicsit átdolgozni a tananyagot, és nagyon átdolgozni a feladatokat.
Kerékfy Pál 