Mi az eredmény?

Az ismétlés a tudás anyja, avagy a kiskutya is így jön bele az ugatásba.

Remélem, még nem unják az olvasóim a digitális kommunikációról szóló cikksorozatomat. Eddig négyet írtam, és az az utolsó – megígérem!

Ez volt a három gyakorlati témakör:

  1. A cégen belüli (munkával kapcsolatos) online kommunikáció.
  2. Az üzleti célra szolgáló Facebook-oldal.
  3. A tartalommarketing és a tartalomválogatás.

Az utolsó sorból a tartalomválogatásról még nem esett szó, ami angolul content curation, és nincs még tökéletes magyar elnevezés rá. Ez arról az esetről szól, amikor “talált” tartalom a kiindulási pont. Vagyis, olvastam valamit, gondolkoztam rajta, lettek gondolataim, el akarom mondani őket. Ha ezt rendszeresen, rendszerezetten csinálom, akkor tartalomválogatással foglalkozom.

Ezzel értéket állítok elő, ha követem a szakterület írásait, elolvasom és megértem őket, kiválogatom és továbbadom az értékeset, és másoknak is segítek megérteni. Ha ezt jól csinálom, akkor követnek, olvasnak, elismernek – ez is a tartalommarketing egy formája. Akár véleményvezér is lehet belőlem.

Ennek a gyakorlására sajnos csak a nappali tagozaton jutott időnk. A levelezőn csak elmondtam és megmutattam, de feladatot már nem tudtam adni. Így ők valószínűleg nem is nagyon emlékeznek a dologra.

A nappalin részletesen végigvettük a folyamatot és az általam használt eszközöket. (Mondtam nekik, hogy másképp is lehet csinálni, kitalálhatják a saját maguknak kézreálló módszert.)

Ezt itt nem írom most le, mert 2016-ban már volt szó róla:

Leírtam, hogy az elején hogy csináltam rosszul, és most hogy csinálom jobban. (Messze vagyok attól, hogy profi legyek benne!) A hallgatókkal még egy kicsit mélyebben belementünk a részletekbe, a módszerekbe és az eszközökbe. Megjegyzés: azóta már nem minden részlet érvényes, mert változott a világ (most éppen az Instapaper dobta be a törölközőt a GDPR-re hivatkozva). Ahogy korábban mondtam: mindig újat kell tanulni!

A nappalin még arra is mutattam eszközt, ha valakinek több közösségi térben, több személy vagy vállalkozás számára van szerencséje dolgozni. Az ilyesmit nem mindig lehet az adott szolgáltató eszközeivel jól és kényelmesen csinálni, de van segítség. Nekem a hootsuite vált be, azzal egész jól tudok sok különböző oldalt és profilt kezelni. Tulajdonképpen a Facebook oldalkezelője már nagyon jó lett, ezért az üzleti oldalakra nem is kell a hootsuite. Friss hír, hogy a személyes oldalak kezelését korlátozta a Facebook, ott a hootsuite alig használható. Ez nem olyan nagy baj, mert normálisan az embernek csak egy személyes Facebookja lehet. Ahol nagy segítség, az a Twitter, mert nem kell állandóan ki- és bejelentkezni a különböző fiókokba.

A hootsuite nem csak arra jó, hogy több helyre egy fáradsággal írjak. Tudom vele követni, hogy mi történik a Facebookon, Twitteren és a többi helyen, ami kapcsolatos az általam kezelt cégekkel. Az idővonal és az említések listázása az alap. Be lehet állítani automatikus kereséseket, amikkel egy-egy listán megjelenik az adott szó vagy kifejezés minden említése. A Twitteren az új követőket is megmutatja. Az Instagramon kulcsszavak (hashtag) és helyek említése is figyelhető. Ezek aranyat érnek, ha több oldalt és fiókot használ az ember (például ez a munkája, ezt csinálja másoknak).

Elemzéseket is végez – sok is lenne felsorolni mire képes. Természetesen kapcsolódni tud a Google Analyticshoz és a linkrövidítőkhöz, ezekből a szolgáltatásokból is készít elemzéseket, statisztikákat.

Miről volt még szó az órákon, amiről itt nem írok?

  • Milyen eszközöket, kik, mire, hogyan használnak? Statisztikák, trendek.
  • Célja, előnyei, hátrányai.
  • Kockázatok (magánélet, kulturális különbségek, eszközválasztás, stratégiai és vezetési kockázatok, jogi kockázatok)
  • Infografika (ami önmagában is szép nagy témakör)

Írtam az elején, hogy kaptak konkrét gyakorlati feladatokat is a hallgatók. Ez úgy történt, hogy mindegyik témakört elmagyaráztam, bemutattam, csináltunk néhány bevezető feladatot, és utána jöttek az igaziak. Példák:

  1. Csoportos feladat a cégen belüli online kommunikáció gyakorlására: csapatokat alakítottak, meghatároztak egy munkahelyi feladatot (munkaerőfelvétel, marketingterv készítése, új termék vagy szolgáltatás megtervezése), kiosztották a szerepeket és a feladatokat, megbeszélték a kérdéseket, döntéseket hoztak, létrehozták a szükséges dokumentumokat. Mindezt a Yammer használatával, nem feltétlenül egy időben dolgozva.
  2. Csoportos feladat az üzleti Facebook-oldal gyakorlására: a csapatok kitaláltak valamilyen céget, szervezetet, híres embert, fontos célt, amire az oldalt létrehozták. Szintén kiosztották a szerepeket és a feladatokat. A megbeszélendőket a Yammeren beszélték meg. Megcsinálták a Facebook-oldalt (ehhez kaptak szempontokat, kérdéseket), majd bejegyzéseket, eseményeket és hirdetéseket hoztak létre (gyakorolva, amiket mutattam nekik).
  3. Blogolás: regisztráltak a WordPressen, megalkották a saját blogjukat. Először a közös “játszótéren” írtak, utána a legtöbben a saját oldalukon is. Erről írtam, hogy mennyire élveztük (ők is, én is).
  4. Infografika (erre csak a nappalin jutott idő): Először az edumap.ofi.hu oldalon készítettek hármat. (Ott rengeteg adat érhető el a közoktatással kapcsolatban, és könnyen lehet azokból jóképű ábrákat csinálni.) Utána szófelhőt kértem tőlük. A beállításokkal is kellett játszadozniuk, ebből is hármat csináltak. A végén önállóan kiválasztott téma és adatok alapján készítettek infografikát.

Ezeknek a feladatoknak az volt a céljuk, hogy belejöjjenek, megszerezzék az alapvető jártasságot mindegyik területen. Természetesen, nem lettek profik, de jó kiinduló pontot kaptak. Ha az élet úgy hozza, hozzá tudnak fogni, vagy legalább tudnak annyit, hogy tájékozott megrendelőként lépjenek fel. Szerintem ez a az egyik legfontosabb ismeret mindenki számára, hogy ne lehessen könnyen megvezetni.

Remélem, sokuknál sikerült is elérnem ezt a célt! A félév végi kérdőívben 50% felett volt azok aránya, akik bele mernének vágni az itt tanultak használatába (vagy már használják is).

A következő feladatom: az őszi félévre felkészülni, kicsit átdolgozni a tananyagot, és nagyon átdolgozni a feladatokat.

Mindenki tud írni!

Most húzom lefelé a negyedik bőrt a rókáról, és még mindig van rajta.

Július elején kezdtem megírni a digitális kommunikáció tantárggyal kapcsolatos élményeimet.

Emlékeztetőül, három nagy témakörből áll a tárgy gyakorlati része:

  1. A cégen belüli (munkával kapcsolatos) online kommunikáció.
  2. Az üzleti célra szolgáló Facebook-oldal.
  3. A tartalommarketing és a tartalomválogatás.

Eddig volt szó a tárgy fogadtatásáról, a hallgatói véleményekről, valamint az első és a második pillérről. Most jön a harmadik, amiben kiderül, hogy sokan szeretnek és tudnak írni (ha arról írhatnak, ami érdekli őket).

Mi ez a “tartalommarketing”? A nevéből kiderül, hogy marketingről van szó. Mi benne a speciális? Tulajdonképpen egyfajta finom, kíméletes “beetetésről” van szó. Finom, élvezetes dolgokkal odaszoktatjuk a “célszemélyt”, ahol előbb-utóbb talál valamit, amire vevő lesz.

Hogy csináljuk ezt? Adunk neki olyasmit, amit szeret, például: információt, tanácsot, közösséget, kapcsolati lehetőségeket, szórakoztatást. Ezért nem csak pénzt nem kérünk, de még regisztrálnia sem feltétlenül kell (bár örülünk, ha mégis). Persze, kedvelhet minket, megoszthatja, amit kapott, feliratkozhat hírlevélre stb. Az a lényege, hogy pozitív élményt nyújtunk, közben megismertetjük magunkat, a márkánkat, a termékünket, a szolgáltatásunkat. (Zárójelben: Igen, én is ezt igyekszem csinálni éppen most, sőt évek óta.)

Ha valódi üzletről van szó, akkor azt is tudnunk kell, hogy kiknek hozzuk létre a tartalmat. Ideális esetben célozni is tudunk, mást kap a potenciális vevő, az új vevő és a visszatérő vásárló. Ez nem éppen könnyű, elég sok munkát kell(ene) beletenni!

A nagy különbség a “hagyományos” marketinggel szemben talán az, hogy nem győzködjük a nagyérdeműt, hogy milyen nagyszerű a termékünk vagy a szolgáltatásunk. Rávezetjük, jöjjön rá magától

Na, ennyi elég lesz a háttérről! Most nem akarom ezt senkinek se megtanítani, hanem inkább a tanítási tapasztalataimról akarok írni.

Meséltem nekik a blogolásról, mire való, miért csináljuk, és megmutattam néhány blogot (köztük szerényen az enyémet is). Látták a blogbejegyzés szerkezetét, főbb elemeit, azok összefüggéseit. A példákon végigmenve megfigyeltük, hogy mit hogyan használnak a különböző célú blogok. Ne felejtsük el, hogy üzletről van szó, tehát meg kell nézni a statisztikákat és az elemzéseket is! Ezeket a sajátomon tudtam megmutatni.

A kis bevezető után a hallgatókon volt a sor, most sem úszták meg a munkát! Regisztráltak a WordPressre, utána meghívtam őket szerzőnek a közös játszóterünkre (ez sem nyilvános, akárcsak a Facebookon), ahol lehet kockázatmentesen próbálkozni, ügyetlenkedni. Az első feladatuk az volt, hogy írjanak akármiről, és közben figyeljenek a megadott szempontokra (pl.: cím, felvezetés, kép, bekezdések, kiemelések, hivatkozások, kulcsszavak).

Nem mindenkinek állt kézre elsőre az írás, még a téma kitalálása sem volt egyszerű. Sokan azonnal tudták, hogy miről akarnak írni, de nem mindenkinek volt könnyű így “szabadjára engedve” alkotni. Remélem, nem neheztel meg rám az a kedves hallgatóm, aki arról írta első bejegyzését, hogy mennyire bonyolult lett egyszerre minden ezzel a digitális kommunikáció tárggyal, ha megmutatom az írását (név nélkül).

Azért hozom ide, mert nagyon tetszett az írása. Nagyon tetszett, hogy belevágott az ismeretlenbe, és le is írta, hogy ez neki új és ismeretlen és nagyon nem egyszerű. (Megjegyzés: Hallottam, amikor a mellette ülő biztatta, hogy nyugodtan írhat erről. Ez is tetszett!) Még hozzáteszem, hogy ebben a témakörben elérte a maximális pontszámot, mert később egy számára fontos témáról jó minőségű cikket írt, közben figyelve minden fontos dologra (ld.: kicsivel feljebb zárójelben).

Csak annyit kértem tőlük, hogy a közös játszótéren gyakoroljanak, és alkossanak jót és szépet. Sokan ennél lényegesen többet csináltak. Létrehozták a saját blogjukat, szépen megcsináltak mindent, ami ehhez kell. Ha már megvolt, jópáran nem álltak meg egy írásnál. Azt hiszem, megérezték az ízét 🙂

Ugye, az már kiderült kedves olvasóim számára, hogy szeretem ezt a munkát? Nagy élmény, amikor adok valamit, valami hasznosat ezeknek az embereknek. Ebben a tantárgyban (mindhárom nagy moduljában) ennél több is történt. Sok hallgató került került közel hozzám, abban az értelemben, hogy megtudtam róluk egy csomó dolgot. Sok mindent leírtak magukról, az érdeklődési körükről, munkájukról, érzelmeikről, nézeteikről. Ennyire személyes kapcsolat csak a “személytelen” online világban jön létre! Személyes beszélgetésre szinte nem is volt lehetőségünk, a levelezőn a 3×3 óra a tananyagra sem elég, nemhogy másra…

Facebook a tanteremben

Lubickoljunk Facebookban!

Nem hagyom abba, folytatom a “digitális kommunikáció” tantárggyal kapcsolatos élményeimet.

Emlékeztetőül, három nagy témakörből áll a tárgy gyakorlati része:

  1. A cégen belüli (munkával kapcsolatos) online kommunikáció.
  2. Az üzleti célra szolgáló Facebook-oldal.
  3. A tartalommarketing és a tartalomválogatás.

Az elsőről írtam a múlt héten, azt megelőzően pedig a tárgy fogadtatása volt a terítéken. Ma az üzleti Facebook-oldal következik.

Hadd vágjak mindjárt a közepébe! Az üzleti oldal nagyon más, mint a privát Facebook-profil. Amikor alaposabban megismerkedtem vele, engem is meglepett sok eltérés, és így jártak azok a hallgatóim is, akik Facebookban hozzáértőnek gondolták magukat. Többen emelték ki a félév végén, hogy ez volt számukra a legérdekesebb és leghasznosabb része az anyagnak (olyan is tanult újat, aki a munkájában már egy ideje foglalkozik vele).

Miért akarunk üzleti oldalt létrehozni? Az egyik fontos szempont az üzlet (esetleg több, különböző üzleti tevékenység) és a magánélet szétválasztása. Nem ugyanazoknak és nem ugyanazt akarjuk mondani, amikor tanácsadással, értékesítéssel és a privát ügyeinkkel kapcsolatban írunk. Nem egészen mellékes, hogy a személyes Facebook-profilt tilos üzleti célra használni. Lebukás esetén törölheti a Facebook, és az ezernyi követő elvesztése fájdalmas üzleti veszteség. Ha fizetünk hirdetésekért, csak az üzleti oldal kap számlát (amit költségként elszámolhat), magánszemélyként csak nyugtát kapunk.

Az üzleti oldalnak tetszőleges számú kedvelője lehet (szemben az egyéni ismerősök ötezres korlátjával), és nem kell egyenként visszaigazolnia az kedvelőket. (Nem kellemes naponta több tucat kapcsolatkérés elfogadásával tölteni az időnket.)

Az óriási különbségek azok, amik a valódi üzleti használathoz szükségesek, például:

  • Többen kezelhetik az oldalt, és egészen különböző feladataik, jogosultságaik lehetnek, pl: szerkesztő, moderátor, hirdető, elemző.
  • Kimutatásokat, statisztikákat, összehasonlításokat kapunk. Ezek nélkül nem lehet üzletet tervezni és értékelni.
  • A hirdetések területén rengeteg lehetőség van. Pontosan megcélozhatjuk a kívánt célcsoportokat, ütemezhetjük a hirdetéseket. Azt is megadhatjuk, hogy mi a hirdetés célja (megjelenés, reagálás, kattintás), és az eredményért fizetünk.
  • Előre létrehozhatunk és időzíthetünk bejegyzéseket. Ez óriási segítség eseményekkel és kampányokkal kapcsolatban. Ha valaki több oldalt kezel, enélkül szinte lehetetlen.
  • Létrehozhatunk nyilvános eseményeket.
  • Van moderálás (előre vagy utólag). Ez részben automatizálható is.

… és még rengeteg hasznos lehetőség.

Ami különösen szép benne, az az állandó változás. Rendszeresen jelennek meg új lehetőségek, tűnnek el vagy változnak meg korábbiak. Ugyan már évek óta kezelek Facebook-oldalakat, most a tanítás miatt ismét alaposan belenéztem a működésükbe.

Annak érdekében, hogy a kezdetektől tudjam megmutatni a hallgatóknak a tennivalókat, létrehoztam egy új “üzleti” oldalt, Kerékfy Pál blogger oldalát. Ért néhány meglepetés közben, sok minden volt másképp, mint korábban. Ami azt illeti, az órán is találkoztam új jelenségekkel, néhány hallgatónál egész másképp jelentek meg választási lehetőségek és beállítások. Tanulság: Semmi sincs kőbe vésve, nem érdemes nagyon ragaszkodni a pillanatnyi helyzethez a tanításban és a tanulásban. Inkább azt a képességet kell megszerezni, aminek a birtokában kiismerjük magunkat a változó világban.

A hallgatók segítségével (mert nem mindig úgy csináltak mindent, ahogy mutattam) sikerült érdekes felfedezéseket is tennem. Ez még egyáltalán nem jelenti azt, hogy mindent sikerült kiderítenem az üzleti Facebook-oldalak rejtelmeiről!

Az előbb említett saját oldalamon kívül egy játszóteret is csináltam (ez az oldal nem nyilvános). Itt tudtam olyan dolgokat megmutatni, amiket én nem használok, és itt kezdtek ismerkedni az alapokkal.

Ezután “élesbe” fordult a munka! Csoportos feladatot kaptak, egy kitalált cég Facebook-oldalát kellett megtervezniük és megcsinálniuk. Nagyon szép, alaposan kivitelezett oldalakat kaptam a legtöbb csapattól! Utána bejegyzések, megosztások, események, időzítések és hirdetések is a feladatlistájukra kerültek.

Több csapaton és hallgatón láttam, hogy élvezték, szinte lubickoltak a feladatokban, lelkesen megcsináltak mindent, sőt többet is. Komolyan öröm volt látni!

Tanultam néhány új dolgot a hirdetésekkel kapcsolatban is az órákra készülve, a legmeglepőbb az Audience Network volt, ami Facebookon (és Instagramon) kívüli elhelyezést biztosít. Ami azt illeti, azt se tudtam korábban, hogy van külön álláshirdetési funkció, amiben még kérdéseket is megválaszoltathatunk a jelentkezővel. Az nagyon meglepett, hogy két külön helyen jelennek meg az álláshirdetések (mások a két helyen). Nem jöttem rá, hogy ennek mi az értelme…

A legfrissebb új ismeret az volt, hogy az üzleti oldalhoz létre lehet hozni kapcsolódó csoportot. Ennek az az értelme, hogy a látogatók beszélgethessenek egymással, és ne az oldalt írják tele a dolgaikkal. Ezt még nem próbáltam ki élesben, de tervezem. Remélem, hamarosan hozzájutok!

Ha már a csoportnál tartunk: A csoport és az üzleti oldal két teljesen különböző dolog, másképp működnek, másra valók. Itt hibáztam, mert ezt nem emeltem ki se az előadásban, se a közzétett prezentációban. Néhány hallgató, akik nem csoportosan végezték el a csoportos feladatot, hanem utólag, egyedül ugrottak neki, nem vette észre, hogy nem csoport létrehozása a feladat. Persze, lassacskán sikerült rávezetnem őket. Tanulság: a következő félévben kiemelem ezt a különbséget.

Tanulom tovább a Facebook-oldalak rejtelmeit, hogy a következő félévben friss tudással okítsam a hallgatókat. Szerencsére négy oldalt kezelek, így van hol gyakorlatoznom!

Ez volt a második pillér, a jövő héten következik a harmadik. Visszavárok mindenkit!

Folytatás: Mindenki tud írni!

Munkavégzést szimuláltunk

A végére sokan megkedvelték, bár az elején idegenkedtek tőle.

A múlt héten végre hozzájutottam, hogy írjak a tavaszi félév számomra legizgalmasabb tantárgyáról.

A tárgy gyakorlati részét három nagy oszlop tartja:

  1. A cégen belüli (munkával kapcsolatos) online kommunikáció.
  2. Az üzleti célra szolgáló Facebook-oldal.
  3. A tartalommarketing és a tartalomválogatás.

Ma az első “oszlop” kerül sorra. Ennek az oktatási vonatkozásairól még nem írtam, de a használatáról sokszor – épp ez volt az ok, ami miatt elkezdtem rendszeresen írni.

Mi is ez, mire való?

  • A vezetők és a dolgozók közötti folyamatos, élő kapcsolat értéket teremt, segít a károk megelőzésében.
  • A vezetők hitelességét támogatja, így segít a dolgozók elkötelezettségének megteremtésében.
  • A feladatok közös megoldásának, ötletelésnek, innovációnak kiváló terepe.
  • Együttes munka, tanulságok megbeszélése, közös tanulás helyszíne.
  • Kapcsolat a dolgozók között (korlátok átlépése: földrajzi, időzóna, másik osztály, másik műszak, otthoni munka, részmunkaidő).
  • Együttműködés a munka során (a fenti korlátok átlépése, csoportok rugalmas létrehozása, kérdések megvitatása, közös döntéshozás, eredmények megosztása és mérése), projektkommunikáció, munkaanyagok megosztása, közzététele.
  • Tudásmenedzsment, tudásmegosztás.
  • Dolgozók személyes márkájának építése (personal brand), ismertség, tudás és képességek megismertetése szélesebb körben a cégen belül.
  • Kapcsolat a vezetés és a dolgozók között (oda-vissza).
  • Azonnali, nyilvános elismerés jó munkáért, eredményekért.
  • Kapcsolat a HR és a dolgozók között (oda-vissza).
  • Beilleszkedés elősegítése (onboarding).
  • Feladatra, munkára alkalmas emberek (talent) megtalálása, belső munkaerőtoborzás.

… és még sokat írhatnék róla, de nem teszem, mert már megtettem.

Az órán az történt, hogy egy rövid bevezető magyarázat után meghívtam a hallgatókat az előre elkészített együttműködési terünkbe, ahol azonnal bele is vágtunk a közepébe. Az volt a feladatuk, hogy írjanak bejegyzéseket, válaszoljanak, kedveljenek, osszák meg, amiket mások írtak, használjanak kulcsszavakat (#hashtag). Ez majdnem olyan, mintha Facebook lenne, de itt most nem cuki cicákat és finom ebédeket kellett lefényképezni és feltenni, hanem munkával kapcsolatos dolgokat. Nem is sokuknak sikerült ez elsőre…

Persze, honnan tudhatná az, aki sose látott ilyet? Mutattam nekik jó néhány példát, ahol valódi cégek, valódi probléma megoldására használták. Utána jött a következő feladat. Internetes cikkeket kellett keresni, amik kapcsolódnak a szakterületükhöz, ezeket itt megosztani (magyarázattal ellátva, hogy mi benne az érdekes, a jó, a hibás), kulcsszavakkal ellátni, felhívni rájuk mások figyelmét. Sőt reagálniuk is kellett egymás bejegyzéseire! Nem mondom, hogy mindenkinek könnyen ment – ezt is szokni kell. Voltak, akiknek többször el kellett magyarázni, hogy mi a dolog lényege.

Kaptak csoportos feladatot is. Na, ezzel sokan megkínlódtak, de végül – esetenként sok segítséggel – mindenki sikerrel vette, akinek egyáltalán volt alkalma (ideje) foglalkozni vele. Azt kértem, hogy alakítsanak 6-12 fős csapatokat. Azt hiszem, néhány esetben itt kezdődött a probléma, mert nem mindenki volt szokva a csapatban végzett munkához. Néhány csapat viszont hipp-hopp megalakult, azonnal lett vezéregyéniség (egy, esetleg több), és égett a kezük alatt a munka.

Mi volt a feladat? Azzal kezdődött, hogy ki kellett találniuk a feladatot. Ehhez két példát adtam, munkaerő-felvételt és marketingterv készítését, és feltettem 8-9 kérdést, hogy ne lógjon a levegőben az egész. Természetesen kitalálhattak másfajta feladatokat és kérdéseket, de az volt a lényeg, hogy mindent a csoportban (online) beszéljenek meg, döntsenek el, ott hozzák létre az összes dokumentumot.

Kaptam közben jó sok kérdést, és magamtól is figyeltem, hogy mit csinálnak. Szükség esetén beleszóltam. Jó sok este és hétvége ment rá…

Sok nagyszerű megoldást kaptam, sokan megértették, hogy mi a lényeg egy ilyen együttműködésben. Gyönyörűen eljátszották, hogy munkahelyről és munkáról van szó.

A félév végi kérdőívben csak egy hallgató mondta, hogy nem érdekli a munkával kapcsolatos online együttműködés. A válaszadók háromnegyede használja vagy szívesen használná, ha lenne rá lehetősége. Úgy érzem, csináltam valami hasznosat!

Ezen a ponton kell visszatérnem a módszertanra és a feladatokra. Nagyon sok munkánk volt a feladatokkal, a hallgatóknak is és nekem is. Nekik a csoportos feladattal (a többi összesen nem volt 15 perc). Nekem a 100 hallgató munkájának folyamatos követésével (a határidők betartása nem volt mindenkinek az erőssége), a tévedésekre, hibákra való reagálással, segítéssel, majd az ismételt értékeléssel. (A csoportok több mondatos szöveges értékelést kaptak.)

A nehézségek ellenére, most is úgy gondolom, hogy ennek csak így van értelme.

Elmagyarázom – megmutatom – együtt csináljuk, amíg nem megy – hallgatói feladatmegoldások.

Aki ezen végigment, az még nem profi benne (ahhoz legalább hónapokig kellene intenzíven használni), de érti a lényegét, szerzett pozitív élményt, fel tudja eleveníteni az itt gyakoroltakat, ha éles helyzetbe kerül.

Ez az egyik hallgató válasza a “Mi tetszett legjobban?” kérdésre: “Otthoni feladatok voltak, de ha elakadtunk lehetett kérdezni, amire hamar segítséget kaptunk”.

Ehhez kellett az online együttműködés!

(Megjegyzés: A konkrét eszköz, amit használtunk, a Yammer volt. Ezen belül a Wekerlén végzett oktatásra általam létrehozott hálózatban dolgoztunk, ahol a hallgatók nyilvános vagy zárt csoportokban oldották meg a feladatokat.)

Folytatás: Facebook a tanteremben