Mi az eredmény?

Az ismétlés a tudás anyja, avagy a kiskutya is így jön bele az ugatásba.

Remélem, még nem unják az olvasóim a digitális kommunikációról szóló cikksorozatomat. Eddig négyet írtam, és az az utolsó – megígérem!

Ez volt a három gyakorlati témakör:

  1. A cégen belüli (munkával kapcsolatos) online kommunikáció.
  2. Az üzleti célra szolgáló Facebook-oldal.
  3. A tartalommarketing és a tartalomválogatás.

Az utolsó sorból a tartalomválogatásról még nem esett szó, ami angolul content curation, és nincs még tökéletes magyar elnevezés rá. Ez arról az esetről szól, amikor “talált” tartalom a kiindulási pont. Vagyis, olvastam valamit, gondolkoztam rajta, lettek gondolataim, el akarom mondani őket. Ha ezt rendszeresen, rendszerezetten csinálom, akkor tartalomválogatással foglalkozom.

Ezzel értéket állítok elő, ha követem a szakterület írásait, elolvasom és megértem őket, kiválogatom és továbbadom az értékeset, és másoknak is segítek megérteni. Ha ezt jól csinálom, akkor követnek, olvasnak, elismernek – ez is a tartalommarketing egy formája. Akár véleményvezér is lehet belőlem.

Ennek a gyakorlására sajnos csak a nappali tagozaton jutott időnk. A levelezőn csak elmondtam és megmutattam, de feladatot már nem tudtam adni. Így ők valószínűleg nem is nagyon emlékeznek a dologra.

A nappalin részletesen végigvettük a folyamatot és az általam használt eszközöket. (Mondtam nekik, hogy másképp is lehet csinálni, kitalálhatják a saját maguknak kézreálló módszert.)

Ezt itt nem írom most le, mert 2016-ban már volt szó róla:

Leírtam, hogy az elején hogy csináltam rosszul, és most hogy csinálom jobban. (Messze vagyok attól, hogy profi legyek benne!) A hallgatókkal még egy kicsit mélyebben belementünk a részletekbe, a módszerekbe és az eszközökbe. Megjegyzés: azóta már nem minden részlet érvényes, mert változott a világ (most éppen az Instapaper dobta be a törölközőt a GDPR-re hivatkozva). Ahogy korábban mondtam: mindig újat kell tanulni!

A nappalin még arra is mutattam eszközt, ha valakinek több közösségi térben, több személy vagy vállalkozás számára van szerencséje dolgozni. Az ilyesmit nem mindig lehet az adott szolgáltató eszközeivel jól és kényelmesen csinálni, de van segítség. Nekem a hootsuite vált be, azzal egész jól tudok sok különböző oldalt és profilt kezelni. Tulajdonképpen a Facebook oldalkezelője már nagyon jó lett, ezért az üzleti oldalakra nem is kell a hootsuite. Friss hír, hogy a személyes oldalak kezelését korlátozta a Facebook, ott a hootsuite alig használható. Ez nem olyan nagy baj, mert normálisan az embernek csak egy személyes Facebookja lehet. Ahol nagy segítség, az a Twitter, mert nem kell állandóan ki- és bejelentkezni a különböző fiókokba.

A hootsuite nem csak arra jó, hogy több helyre egy fáradsággal írjak. Tudom vele követni, hogy mi történik a Facebookon, Twitteren és a többi helyen, ami kapcsolatos az általam kezelt cégekkel. Az idővonal és az említések listázása az alap. Be lehet állítani automatikus kereséseket, amikkel egy-egy listán megjelenik az adott szó vagy kifejezés minden említése. A Twitteren az új követőket is megmutatja. Az Instagramon kulcsszavak (hashtag) és helyek említése is figyelhető. Ezek aranyat érnek, ha több oldalt és fiókot használ az ember (például ez a munkája, ezt csinálja másoknak).

Elemzéseket is végez – sok is lenne felsorolni mire képes. Természetesen kapcsolódni tud a Google Analyticshoz és a linkrövidítőkhöz, ezekből a szolgáltatásokból is készít elemzéseket, statisztikákat.

Miről volt még szó az órákon, amiről itt nem írok?

  • Milyen eszközöket, kik, mire, hogyan használnak? Statisztikák, trendek.
  • Célja, előnyei, hátrányai.
  • Kockázatok (magánélet, kulturális különbségek, eszközválasztás, stratégiai és vezetési kockázatok, jogi kockázatok)
  • Infografika (ami önmagában is szép nagy témakör)

Írtam az elején, hogy kaptak konkrét gyakorlati feladatokat is a hallgatók. Ez úgy történt, hogy mindegyik témakört elmagyaráztam, bemutattam, csináltunk néhány bevezető feladatot, és utána jöttek az igaziak. Példák:

  1. Csoportos feladat a cégen belüli online kommunikáció gyakorlására: csapatokat alakítottak, meghatároztak egy munkahelyi feladatot (munkaerőfelvétel, marketingterv készítése, új termék vagy szolgáltatás megtervezése), kiosztották a szerepeket és a feladatokat, megbeszélték a kérdéseket, döntéseket hoztak, létrehozták a szükséges dokumentumokat. Mindezt a Yammer használatával, nem feltétlenül egy időben dolgozva.
  2. Csoportos feladat az üzleti Facebook-oldal gyakorlására: a csapatok kitaláltak valamilyen céget, szervezetet, híres embert, fontos célt, amire az oldalt létrehozták. Szintén kiosztották a szerepeket és a feladatokat. A megbeszélendőket a Yammeren beszélték meg. Megcsinálták a Facebook-oldalt (ehhez kaptak szempontokat, kérdéseket), majd bejegyzéseket, eseményeket és hirdetéseket hoztak létre (gyakorolva, amiket mutattam nekik).
  3. Blogolás: regisztráltak a WordPressen, megalkották a saját blogjukat. Először a közös “játszótéren” írtak, utána a legtöbben a saját oldalukon is. Erről írtam, hogy mennyire élveztük (ők is, én is).
  4. Infografika (erre csak a nappalin jutott idő): Először az edumap.ofi.hu oldalon készítettek hármat. (Ott rengeteg adat érhető el a közoktatással kapcsolatban, és könnyen lehet azokból jóképű ábrákat csinálni.) Utána szófelhőt kértem tőlük. A beállításokkal is kellett játszadozniuk, ebből is hármat csináltak. A végén önállóan kiválasztott téma és adatok alapján készítettek infografikát.

Ezeknek a feladatoknak az volt a céljuk, hogy belejöjjenek, megszerezzék az alapvető jártasságot mindegyik területen. Természetesen, nem lettek profik, de jó kiinduló pontot kaptak. Ha az élet úgy hozza, hozzá tudnak fogni, vagy legalább tudnak annyit, hogy tájékozott megrendelőként lépjenek fel. Szerintem ez a az egyik legfontosabb ismeret mindenki számára, hogy ne lehessen könnyen megvezetni.

Remélem, sokuknál sikerült is elérnem ezt a célt! A félév végi kérdőívben 50% felett volt azok aránya, akik bele mernének vágni az itt tanultak használatába (vagy már használják is).

A következő feladatom: az őszi félévre felkészülni, kicsit átdolgozni a tananyagot, és nagyon átdolgozni a feladatokat.

Együtt tanultunk marketingesekkel

Mire tudom én tanítani a marketingeseket?

blog 97 word cloudNagyon élveztem a posztgraduális képzésen részt vevő hallgatókkal való munkát a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola nemzetközi intézetében. Miért élveztem? Olyan emberekkel találkoztam, akik nagyon akartak tanulni és nyitottak voltak minden új dologra, amit megmutattam nekik. A tantárgy címe „Informatics and Infographics”, és ebbe nagyon sok érdekes téma fér bele. A csoportban heten voltak, így mindenkivel egyénileg tudtam foglalkozni az órákon (ezt értékelték is a hallgatók). Tízszer három óránk volt, és ez volt évek óta az egyetlen társaság, akik nem igényeltek szünetet, hanem folyamatosan akartak és tudtak figyelni és dolgozni a három tanítási óra alatt. (Ezt nekem is szoknom kellett.)

Mit csináltunk együtt, hogy zajlottak az órák? A harminc óra alatt összesen huszonöt feladatot oldottak meg a hallgatók többé-kevésbé önállóan. Ezek között voltak egyszerűbbek, amikkel 15-20 perc alatt végeztek, és összetettebbek, amikre akár egy egész óra sem volt elég. Egyszer-egyszer házi feladat lett az órai feladat befejezése. Az elején egy kicsit zötyögős volt, nem jöttek azonnal bele ebbe az intenzív munkába, de hamar megszerették.

Google eszközökkel való együttműködéssel kezdtük (Gmail, Google Drive, táblázatok, naptár). Ezek egyszerű dolgok, de hasznosak. Érdemes megtanulni és gyakorolni akkor is, ha nem pont ezekkel dolgoznak majd, hiszen a munkában használt többi eszköz is hasonló alapelvek szerint működik. A félév végén az értékelésben a táblázatokkal való együttes munkát a hasznos ismeretek közé tette majdnem minden hallgató. Valóban újdonság volt számukra, hogy egy táblázaton többen tudnak egyszerre dolgozni. (Talán másoknak is újdonság lenne, hogy nem kell levélben küldözgetni a verziókat, hanem egyidejűleg tudják szerkeszteni, módosítani, és azonnal látják, hogy mit csinálnak a többiek.)

Sok alapvető ismeret, amit informatikából tanítani szoktak, pl.: Word, Excel, PowerPoint, email, ebből a kurzusból kimaradt. Munkatapasztalattal rendelkező marketing és kereskedelem szakos hallgatók számára ezeknél fontosabb és hasznosabb ismereteket is lehet tanítani. Inkább sok időt töltöttünk el azokkal.

Mik voltak ezek?

  • blogolás,
  • cégen belüli közösségi együttműködés,
  • infografika, szófelhők és
  • email kampányok, hírlevelek.

A blogolást és az email hírleveleket már tanítottam ugyanebben az iskolában alapszakos (MA) hallgatóknak, és óriási különbség volt a munkájuk, hozzáállásuk között. Az MA-n elvégezték a feladatot, hogy megkapják a pontokat. Itt nem sajnálták az időt és a munkát, színvonalas szövegeket hoztak össze, gyűjtöttek releváns képeket és hivatkozásokat is.

Mit csináltunk a blogolás területén?

  • Az általam erre a célra létrehozott blogban írták meg az első cikküket. Eközben megtanulták a regisztrációt és a komplett felhasználói profil létrehozását. Utána gyakorolták a szöveg formázását, a képek és a hivatkozások (linkek) elhelyezését és a kategóriák és kulcsszavak használatát.
  • A következő írásuk más a saját maguk által létrehozott blogban jelent meg. Maguk választhatták ki és állíthatták be az egész blog megjelenését és stílusát. Természetesen a témát is teljesen rájuk bíztam, volt minden: kultúra, oktatás, turizmus, munkahely, barátság, vicces apróságok.
  • Nem csak írtak, hanem olvastak is. Egymás írásait olvasták el, és hozzáfűzték a saját megjegyzéseiket. Arról sem feledkeztünk el, hogy a szerzőnek illik és ajánlott az olvasók megjegyzéseire válaszolnia.

Elég sok időt töltöttünk el ezzel a témával, házi feladat is lett belőle. Úgy láttam, hogy élvezték. A félév végi értékelésben ez is a leghasznosabbak között szerepelt náluk. Most már ismerik a blogolás alapjait, tudják használni a WordPresst. Ha végül marketing területen dolgoznak majd, nekik már nem lesz ismeretlen és idegen a tartalommarketing (content marketing) technológiája. (A tartalmat majd adja a konkrét munka.)

Nem hagyhattam ki a kedvenc témámat, a cégen belüli közösségi együttműködést (enterprise social collaboration) sem. Erre csak egy alkalmat (három órát) szántam. Ez elég volt a használat megmutatására, begyakorlására, hiszen a Facebook és a Twitter ismeretében már nem bonyolult. Létrehoztam a számukra egy saját Yammer hálózatot, ahol magunk között voltunk. Gyorsan belejöttek és élvezték. Kétharmaduk számára volt érdekes a téma, de csak egyharmaduk ítélte hasznosnak és fontosnak. Ha majd a munkájukban használniuk kell, nem lesz ismeretlen a számukra, és nem fogják összekeverni a nyilvános közösségi rendszerekkel (Facebook, Twitter).

Az infografikák készítését majdnem mind érdekesnek találták. (Szerintem is az.) Mutattam nekik sok példát – van belőlük rengeteg, tele van az internet képekkel és ábrákkal, amik egyszerűbb vagy bonyolultabb módon vizualizálnak adatokat, információt és tudást. Demográfiai, oktatási, egészségügyi és választási adatokat mutatnak be térképeken, vásárlási szokásokat és statisztikákat demonstrálnak ábrákkal, történelmi eseményeket ábrázolnak idővonalon, döntési gráfokat és mindenféle összehasonlításokat láthatunk szebbnél szebb színes ábrákon.

  • Meglévő dolgokkal kezdtük a gyakorlást. Találtam nekik egy nagyon jól használható (és angolul is elérhető) magyar weblapot oktatással összefüggő adatokról. Itt sokféle adatot lehet változatosan megjeleníteni, lehetőségük volt a beállítások és a paraméterezés gyakorlására.
  • A szófelhő (word cloud) az infografika egy látványos és könnyen használható fajtája. Megmutattam nekik a működését (a tagul.com volt a gyakorlás színhelye), majd saját maguk alkottak érdekes szófelhőket saját szövegeikből vagy az internetről beszerzett szövegekből. Hamar belejöttek, és élvezték. A szófelhő nagyon jó és egyszerűen használható eszköz a mondanivalók szemléltetésére.
  • A komolyabb infografikák készítéséhez az easelly adott ötleteket és technikai hátteret. Változatos témákat dolgoztak fel, pl.: marketing stratégia, a saját blogjuk egy cikke, demográfiai adatok.

Azt hiszem, hogy ezeket a módszereket mindenkinek érdemes megismernie és használnia, aki figyelemfelkeltő módon akar adatokat és információt megosztani – és a marketingesek és a kereskedők biztos ezt akarják tenni. A hallgatóim közül majdnem mindenki érdekesnek találta, de csak a felük tartotta fontosnak. Meglátjuk, mit hoz az élet és a munka…

Végére hagyom azt, amit mindenki hasznosnak tartott, az email hírlevelek és kampányok kezelését. Ezzel elég sokat foglalkoztunk:

  • Az elméleti és jogi (adatkezelési) háttér fontos, ezt is vettük alapszinten, és olyan eszközt választottam (MailChimp), ami ezeket figyelembe veszi és alkalmazza.
  • Gyakorolták a feliratkozások és az előfizetők kezelését, maguk is feliratkoztak egymás levelezési listájára.
  • Létrehozták az első hírlevelüket, amiben szépen formázott szöveg és kép is volt, majd pedig követték és értelmezték a statisztikákat.

Az email kampányokat lehet nagyon jól és nagyon rosszul is csinálni – biztos minden olvasóm találkozott ezzel is, azzal is. Azt nem merem állítani, hogy a hallgatóim ennyi gyakorlással a jók közé kerültek, de a követelményeket és a technikai hátteret már ismerik – a jó tartalom már rajtuk és a cégükön múlik.

Az az érzésem, hogy hasznos tudást és gyakorlati tapasztalatot szerzett ez a pár ember az informatika marketinges használatából. A visszajelzéseik alapján nekik is ez a véleményük. Várom a következő csapatot!

Kedves Olvasó! Melyik téma érdekes a számodra ezek közül? Foglalkozol valamelyikkel? Mit gondolsz, mennyire vannak ezek benne már a marketinges életben?