Hadd menjen!

Itt az idő publikálni!

A múlt héten eljutottunk addig, hogy megírtuk a cikket, van címe, felütése, képet is találtunk, sőt a kategóriát és a kulcsszavakat is hozzáadtuk. Mi van még hátra?

Már csak közzé kell tenni! Ha véletlenül éppen akkor lett kész, amikor általában megjelennek az írásaim (az én esetemben csütörtökön fél tíz körül), akkor csak a Publish gomb megnyomása van hátra. Na, nem egészen! Előbb elmentem (Save Draft), majd megnézem (Preview) hogy tetszik-e a szöveg és a megjelenése, és ellenőrzöm, hogy az összes link úgy működik-e, ahogy terveztem. Sokszor ebben a nézetben veszem észre, hogy valami nem igazán úgy van a szövegben, ahogy kéne. Néha a képen is kell még igazítani. Semmi gond, még lehet javítani…

Megnézem a cikkem alján, hogy a kategóriák és a kulcsszavak rendben vannak-e.

Ha minden rendben van, akkor még egy utolsó pillantás a Publicize beállításaira, és megvagyunk.

Ha valamelyik megosztási lehetőséggel baj lenne, akkor itt jelezné a WordPress. Milyen baj lehet? Időnként előfordul (főleg a LinkedIn esetében), hogy „lejár” a kapcsolat, és újra engedélyt kell adni a WordPressnek a közzétételre.

Ha ezt az írásomat nem akarom mindegyik helyen közzétenni, akkor az Edit megbökése után kiveszem a neve elől a pipát.

A Custom Message mezőben azt lehet beállítani, hogy milyen címmel legyen megosztva ez a cikk. Ezen nem szoktam változtatni, meghagyom, amit a WordPress beleírt.

Ha előre dolgoztam, akkor beállítom, hogy mikor jelenjen meg az írásom (Settings a Publish mellett).

Itt akár vissza is lehetne dátumozni az írást, azaz egy múltbéli időpontot is beállíthatnék a megjelenésre. Mi ennek az értelme? Nekem még nem volt erre szükségem a blogomon. Csak azt tudom elképzelni, hogy egy régebbi (máshol megjelent) írást akar valaki ide is feltenni, és nem akarja, hogy a legújabbak között jelenjen meg. (Ebben az esetben a megosztásokat is érdemes kikapcsolni.)

Ha nem a nagy nyilvánosságnak szánjuk az írást, akkor a Visibility alatt lehet beállítani, hogy jelszóval védett vagy privát legyen. Erre se volt még szükségem…

A megjelenés után nem árt mindenütt (Facebook, Google+, Twitter, stb.) megnézni, hogy felbukkant-e, és a megosztási beállítások rendben vannak-e. A Facebook engedi, a Google+ nem engedi az utólagos módosítást (az utóbbinál nincs más hátra, mint törölni és újra megosztani, ha nem sikerült elsőre).

Még egy pár szót a linkekről, hivatkozásokról. Amikor felhasználom valakinek az írását (ami sűrűn előfordul, hiszen sokszor éppen az olvasott cikkek ösztönöznek írásra), hivatkozom is rá, hiszen ez így illendő. Ha idézek is belőle, akkor kötelező. A hivatkozást nem kell a tudományos írásokban megszokott módon csinálni, elég a legegyszerűbb módja: egy link. Ennek lehet egy olyan hatása is, hogy a szerző felfigyel az én írásomra. Hogyan? A statisztikában azt is lehet látni, hogy honnan jöttek a látogatók. Én már fedeztem fel úgy online újságot, hogy onnan jött olvasóm.

Ha már a statisztikánál tartunk: érdemes azt is figyelni, hogy a saját írásunkban lévő hivatkozásokat követik-e az olvasóink. Két dolgot lehet megtudni belőle: egyrészt azt, hogy mi érdekli az olvasóimat, másrészt azt, hogy nemcsak beleolvasott, hanem eljutott az írásomban addig, ahol a linket elhelyeztem.

Még egy apróság: Akármennyire is alaposan dolgoztam, többször átolvastam, bizony előfordult, hogy maradt a szövegben hiba, elírás. Jó tudni, hogy a megjelenés után is lehet javítani a szövegben. Ezt nem illik arra használni, hogy lényeges változtatásokat végezzünk rajta. Ha mégis kiderül, hogy valami téves volt, a hibás szöveg maradjon ott áthúzva, vagy írjuk le azt, hogy mit és miért változtattunk. Javítás esetén a közzététel dátumát a WordPress nem módosítja.

Mire vagy még kíváncsi a blogolással kapcsolatban, Kedves Olvasó?

Előzmények:
Szeretnéd, ha olvasnának?
Az első gyakorlati lépések