Ki megy le sörért? De gyorsan ám!
A csapatom meccse közben kifogy a hideg sör a hűtőből… Brr, elképzelni is rossz ezt a szituációt! Alaposan oda kell figyelni: mikor lesz a meccs, jönnek-e barátok meccset nézni? Sőt, az előző napok fogyasztását is figyelembe kell venni, amikor feltöltjük a hűtőt a nagy napra. Súlyos probléma, nagy baj, ha nem megfelelően készülünk fel! Szerencsére közel a segítség: a Bud-E Fridge!
Nem viccelek, tényleg van ilyen nevű hűtőszekrény. 78 üveg sör fér bele, a kijelzőn látszik, hogy éppen mennyi van benne. Figyel az optimális hőmérsékletre is. Az okostelefonon vagy táblagépen figyelmeztet, ha nem töltöttük fel időben a meccs napja előtt. Az optimális hőmérséklet eléréséről is így értesít. Nagyszerű! Mi hiányzik? Internetes rendelés! Igen, meg is tudja rendelni a sört. (Sajnos a cucc még csak Kaliforniában kapható, és a rendelés csak három nagyvárosban működik: San Francisco, Los Angeles, San Diego. Nagyon korlátozott terület, de ha csak magukat a városokat nézzük, így is 7 millió embert érint.) Azt nem tudom, hogy vajon sört is lehet-e bele tenni, vagy csak Bud Light mehet bele 🙂
Sok érdekeset lehet manapság olvasni az internetre kötött frigókról. Összegyűjtöttem néhány érdekes alkalmazást. Az egyik, aminek nincs sok köze magához a hűtőhöz, de sokan szeretik, a Google naptár megjelenítése a kijelzőn – így reggeli közben átnézhetik az aznapi programot. (Remélem, nem okoz emésztési problémákat!)
Az LG hűtője az ajtó minden becsukásakor lefényképezi a tartalmát. Vásárlás közben küldetünk neki egy üzenetet, hogy küldje el a legutóbbi fényképet. Ilyen egyszerűen be tudunk nézni a hűtőbe távolról. Csudajó, ugye? Lehet vele beszélgetni is (egyelőre csak angolul). Takarékos üzemmódra kapcsol, ha szólunk, hogy nyaralni megyünk. Ugyanez a „HomeChat” bekerül az LG összes otthoni készülékébe, így a mosógéptől is meg tudjuk majd kérdezni, hogy hány percig tart még a mosás. A tűzhelytől kérhetünk ötleteket és recepteket, hogy mi legyen vacsorára. Mesés, ugye? 🙂
Persze a többiek se maradnak le! A GE is minden készülékébe beépíti az internet- és WiFi-kapcsolatot. Telefonnal tudjuk beállítani a sütőt és ellenőrizni az ételt. A frigó szól, ha nyitva maradt az ajtó vagy karbantartási igénye van. A mosogatógép, a mosógép és a szárító is szeret fecsegni. A vízmelegítőnek akár a reptérről is hazaszólhatunk, hogy elutazunk 8 napra, addig spóroljon az árammal.
A GE is tudja, hogy sok biztonsági problémát okozhat, ha minden háztartási gépet hálózatba kötünk. Az természetes, hogy nem dróttal, hanem WiFi-n keresztül kapcsolódnak, ezért a „szokásos” problémák mellett még a WiFi gondjai is megjelennek. Úgy tűnik, hogy csak ez utóbbival foglalkoznak (vagy nem akarják, hogy a használó aggódni kezdjen), így csak általános jó tanácsokat adnak (titkosítás, jelszavak, telefon elvesztése).
Mi lesz azzal a sok-sok információval, amit ezek az okos frigók, sütők, mosógépek és egyebek összegyűjtenek? Mit is gyűjtenek? A működésükkel kapcsolatos összes adatot, áram- és vízfogyasztásukat, földrajzi helyüket, és minden egyebet, amihez hozzáférnek. Hol tárolják? A GE központi szerverein. Kinek adják át? Mindenkinek, akinek szükséges (beleértve felméréseket, piackutatást, marketinget), és persze a hatóságoknak, ha kérik. Lényegében csak az nem fog mindent tudni rólunk, aki nem akar.
A központ és a gépek közötti adatforgalomról nem esik szó a leírásokban. Csak abból tudunk a létezéséről, hogy minden adatunk eljut a központba. Jobb is nem említeni, mert még a végén aggódni kezdenénk… Aggódni? Miért? Feltételezem, hogy lehetséges ellenkező irányú kapcsolat is, vagyis a GE rendszereitől a háztartási gépek felé. A gépeket a tulajdonos tudja interneten keresztül távvezérelni. Ha valaki bejut a GE rendszereibe vagy a gép és a GE közötti kapcsolatba, akkor megszerezheti az ellenőrzést a háztartási gépeink felett. Biztos szuper jó védelmi rendszereket alkalmaznak, de az eddigi példák azt mutatják, hogy általában nem elég jókat.
Mik ezek a példák? Korábbi írásomban említettem az autókat – ott mindent kézbe tudott venni a támadó, át tudta venni az autó vezetését. A háztartási eszközöket már évek óta vizsgálják, és sok hibát találtak (lényegében mindenben). Ebben a cikkben több év eredményei vannak összefoglalva (garázskapuk, video rendszerek, okos tévék, baba monitorok, termosztátok, árammérők, sok más). A házban lévő sok-sok okos eszközt kis otthoni központokon keresztül kötjük össze egymással és az okostelefonjainkkal. Ezekben is találtak sok biztonsági rést. Miért baj ez? Ezeken keresztül minden kapcsolódó eszközt el lehet érni – esetleg még a hálózaton lévő számítógépeket is.
Sikerült jól megijesztenem mindenkit? Már dobják is ki az „okos” gépeket, ugye? Még nincs ilyesmi otthon?
Töprengek, hogy milyen jó tanácsokat adhatnék. Az általános tanácsok itt is érvényesek, pl.:
- jelszavak megválasztása és titokban tartása,
- ne használjuk máshol is használt jelszót nagyon fontos helyeken,
- az otthoni hálózaton az elérhető legerősebb titkosítást használjuk, és lehetőleg további védelmet is (pl., MAC azonosítást),
- kapcsoljuk ki az eszközökön azokat a lehetőségeket és szolgáltatásokat, amikre nincs szükségünk.
Mit mondhatok konkrétan az okosotthon gépeiről? Olyan keveset lehet ezekről még tudni, kevés a tapasztalat. Hajlamos lennék azt tanácsolni, hogy inkább a nagy, komoly cégektől vásároljunk, mert azok megbízhatóbbak. Ők talán jobban oda tudnak figyelni a rendes, pontos munkára, és baj esetén gyorsabban javítják. A másik oldalon az van, hogy az új, innovatív cégek jobb, izgalmasabb megoldásokkal jönnek ki. Náluk több a „nagyszerűség”.
Szóval, még mindig nem találtam meg „a” megoldást (és az valószínűleg nem is létezik). Mi Magyarországon jobb helyzetben vagyunk, mert még nem árasztottak el minket az okos gépek, még könnyen vehetünk egyszerűen, magában okos mosógépet, ami nem akar az egész világgal kommunikálni.
Ugye senkinek sincs internetre kötött karácsonyfája még? Jelentkezzen, aki már találkozott ilyennel! Segítek: már 2012-ben is létezett.
Fut pár éve egy érdekes CheerLights projekt. Ebben rengetegen vesznek részt, és szinkronban változtatják a karácsonyi fényeik színét. Itt egy rövid video az egyikről. Ha valakinek van kedve, a Twitteren lehet vezérelni a fényeket (a #Cheerlights hashtag után kell a színt beírni angolul). Ezen a helyen több kisebb dísz van, és mindig az elsőnek a színét módosítják a tweet szerint, és a meglévő színek eltolódnak balra. Érdekes lehet ott állni és figyelni egy darabig!
Boldog, békés karácsonyt kívánok minden olvasómnak!
“Otthon, édes otthon” bejegyzéshez 4 hozzászólás