Kell a gép?

Kimossuk a felhőt? A felhő mossa ki a ruháinkat? Hogy is van ez?

Sokféle módon használjuk a felhő–mesterséges intelligencia–internetre kötött cuccok “szentháromságát” – pl.: otthon, sport és autózás közben, az egészségünk megtartására. Nemrég mutattam mezőgazdasági példákat is, de a talán legnagyobb felhasználó az ipar.

Az nem újdonság, hogy a gyárakban zümmögő gépek tele vannak érzékelőkkel, amik hihetetlen mennyiségű adatot gyűjtenek össze. Ezt a rengeteg adatot (vagy csak egy részét) beömlesztik a gyár számítógépeibe, ahol jó sokba kerül a tárolásuk, és az informatikusok küzdenek, hogy hasznos és értelmes célra használják. Ebben segítene nekik, ha az üzleti vezetőknek lenne elképzelésük arról, hogy mi módon lehet üzleti információvá és üzleti értékké konvertálni ezeket az adatokat. Itt is találkozunk a “big data” egyik alapvető jellemzőjével: azt se tudjuk, hogy mit kérdezzünk, mire lenne képes válaszolni ez a sok adat.

Ha a gépek hőmérsékletét, hangját, rezgését mérjük és elemezzük, pontosan tudjuk célozni, ütemezni a karbantartást és a javítást. Sajnos egyre kevesebb az “öreg szaki”, aki a gyártócsarnok túlsó sarkából is megmondja, hogy valamelyik gép karbantartásra szorul, hogy ne csak akkor foglalkozzunk vele, amikor már hibázott vagy leállt. A jól elhelyezett szenzorok jól elemzett adataiból még pontosabb előrejelzéseket kaphatunk, mint a tapasztalt szakembertől. Ez egy olyan használata az új technológiáknak, ami egy kicsit javít a régi folyamatokon, inkrementális változtatás.

Nem érdemes itt megállnunk! Előttünk vannak a világot megváltoztató (diszruptív) lehetőségek is, csak ki kell találnunk, mik azok. Valójában nem is nekünk kell mindent kitalálnunk, mert kapunk segítséget. Kiktől? Semmi meglepetés! Azok segítenek, akik el akarják adni a három technológia egyikét-másikát.

Ha rangsorolhatjuk a hármat, a mesterséges intelligencia kerülhet a csúcsra. Ez segít értelmezni a rengeteg adatot, összekapcsolni a különböző forrásokból érkezőket, megtalálni az összefüggéseket, előkészíteni a döntéseket, vagy automatikusan meghozni azokat. Az IBM nagyon igyekszik ezen a területen. A Watsont már sokfelé bevetették (pl.: gyógyítás, városüzemeltetés, gyerekjáték), és újabb területeket is megcéloznak. Minden watsonos elemzés az IBM gépein fut, és így szinte korlátlan lehet a felhasznált számítási kapacitás. Nem csak a kapacitást adják, hanem mintákat, ötleteket is újabb és újabb felhasználási területekre.

Mit ad hozzá az IoT (dolgok internete) ehhez az egészhez? Emlékeztetőül: olyan dolgokat kötünk hálózatba, általában az interneten keresztül, amikről korábban nem gondoltuk azt, hogy erre alkalmasak. Miért az internet, miért nem magánhálózat? Ha, például, egy termék útját akarjuk követni a gyártól a fogyasztóig, nem tudjuk a saját hálózatunkon megtenni – csak nyilvános hálózatot használhatunk. Ha kilépünk a gyár kapuján, és követjük a termékeink életét a kereskedelmen keresztül a vásárlóig, sőt nála is figyeljük, mérjük, gondozzuk, akkor egyre több szolgáltatást tudunk eladni, és közben egyre elégedettebb lehet a vevőnk is. Nézzük a KONE és az IBM együttműködését! Tele van a világ a KONE által gyártott liftekkel, mozgólépcsőkkel és ajtókkal. Ha elromlanak, akkor bosszúság, rossz esetben kiesett bevétel, kár vagy akár baleset is lehet a következmény. Ezek megelőzésére szolgál a karbantartási szerződés, aminek keretében a szervizes rendszeres időközönként vagy megadott üzemóra után meglátogatja a berendezést, átnézi, kicseréli a karbantartási tervben előírt kopó alkatrészeket, és kijavítja az esetleges hibákat. Ezek a karbantartások statisztikai alapon vannak ütemezve, és egyszer felesleges költséggel járnak, máskor nem tudják megelőzni a meghibásodást. Ha nem csak az egész lift vagy mozgólépcső működését figyeljük, hanem az egyes részegységekét is, akkor el tudjuk kerülni mindkét problémát. Sőt, ha ezek az adatok az összes vevő összes liftjéről rendelkezésre állnak, akkor az alkatrészek készletezését és a szervízmérnökök munkáját is jobban tudjuk ütemezni. Ez megtakarítást jelent a gyártónak és szervízpartnereinek, és ugyanakkor jobban működő liftet a vevőnek. Mindenki nyer!

Gondolhatunk háztartási gépekre is – az esetükben nem csak a karbantartás és a hibák megelőzése jöhet szóba. Az együttműködésésükről írtam például az Álom otthon cikkemben. Itt azonban még nem áll meg a világ, hiszen ezek is kapcsolódhatnak a gyártóhoz. Mire lenne ez jó? Ha a mérnököknek van információjuk arról, hogy a mosógépet hogyan használjuk, mi történik a mosás közben, mik a problémák, javítani tudnak a konstrukción, jobb gépet tudnak tervezni. Még egy kis továbbfejlesztés, és a mosógép interneten megrendelheti a mosószert is. Kell ez nekünk? A mosószervásárlásban nem vagyok biztos, de szívesen támogatnám a mérnököket abban, hogy jobb gépeket tervezzenek.

Az elején a világ megváltoztatásáról írtam. Ezektől megváltozik? Ez már a diszruptív technológia? Első pillantásra még mindig csak kisebb-nagyobb javításokról van szó: a lift ritkábban (vagy sose) romlik el, a mosógépek egyre jobbak lesznek. Ez még nem olyan nagy változás…

Hol a nagy változás? Képzeljük el, hogy nem mosógépet veszünk, hanem azt a szolgáltatást, hogy bármikor tudunk otthon mosni! Lássuk be, hogy a legtöbb ember számára nem jelent különösebb örömöt vagy kiteljesülést az, hogy van egy hiper-szuper mosógépe. Valójában az esik jól neki, hogy a család összes szennyesét gyorsan és eredményesen ki tudja mosni! Mi lenne, ha a Whirpool nem mosógépet árulna, hanem azt a szolgáltatást, hogy mindig van otthon egy jól működő, korszerű, hatékony mosógépünk? A megelőző karbantartás és az újabb jobb modellre való csere nem a mi dolgunk lenne, mi csak használnánk. Ha nagyobbra van szükségünk, nagyobbat kapunk, ha elég a kisebb, kisebbet. Na, ezzel már eljutottunk az új üzleti lehetőséghez!

Washing-machine-as-a-service” vagyis mosás mint felhőszolgáltatás – ki kéri?

Lehet, hogy ez most nagyon sci-fi, de nem az. Itt van a lehetőség a küszöbön, és meg is valósul hamarosan. Először nem a háztartási mosógépek esetében, de a mosodákban már reálisabb. És jöhet ugyanez a liftek és a mozgólépcsők esetében is, hiszen az üzletháznak nagyon nincs szüksége arra, hogy tulajdonosa legyen a mozgólépcsőnek  – működjön, vigye a vevőket gyorsan és biztonságosan, ez a lényeg!

Kedves Olvasó! Mit szeretnél otthonra efféle szolgáltatásként?

Felhő, kütyük, okosság

Beborít mindent az okos felhő. Ma még ritkás a felhő és szerényen viselkedik, de ez nem sokáig lesz így…

Amikor három új technológia összefog majd, nagy dolgok jönnek létre. Mi ez a három dolog?

  1. Felhő, számítási felhő, „cloud”
  2. Internetre kapcsolt dolgok, dolgok internete, IoT
  3. Mesterséges intelligencia, okos gépek, cognitive computing
R. Daneel Olivaw

R. Daneel Olivaw

Erről a három jelenségről mindenki hallott már, jót, rosszat, ezt vagy azt. Többnyire gondolunk is róluk valamit, sokféle meghatározása van mindegyiknek, és néha viták is vannak arról, hogy mit jelentenek, új jelenségek-e egyáltalán. Egy gyors összefoglalásnak érdemes teret adni mielőtt belefogok abba, amit valójában mondani akarok. Miről lesz majd szó? Ennek a három „valaminek” az összekapcsolódása, együttműködése.

A számítási felhő sok különböző jelentéssel bír. Korombeli emberek megélték azt, amikor megjelent ez az elnevezés, és úgy éreztük, hogy mi már egy ideje valami ilyesmit csinálunk, csak éppen nem neveztük ezen a néven. Ma már mindenki használja a nyilvános felhőt a magánéletében, és legtöbben a munkájukban is. Mire is használjuk? Levelezés, naptár, közösségi hálók, kérdőívek, szavazások, publikálás, olvasás, képek és videók közzététele, film és zene letöltése, sport, egészség. Nem teljes a lista… Abban a témában, amiről most lesz szó, a nyilvános felhőnek az a tulajdonsága fontos, hogy olyan számítási kapacitást vagy informatikai képességet használhatunk rajta keresztül, aminek a birtoklása számunkra nem célszerű vagy egyenesen lehetetlen.

A dolgok internete lényegesen egyszerűbb fogalom. Arról van szó, hogy olyasmiket kapcsolunk a világhálóra, amiket régebben nem szoktunk, pl.: villanylámpát, inzulinpumpát, szívritmus-szabályozót, szobai termosztátot, hűtőgépet, mosógépet, autót, meteorológiai állomást. Miért tesszük ezt? Erről elég sokat írtam már, például Álom otthon és Otthon, édes otthon, valamint Okos felhő vagy köd?.

Na, a mesterséges intelligenciát nem ilyen könnyű megfogni. A három fogalom közül ez létezik a legrégebben, már a nyolcvanas években beszélgettem olyanokkal, akik ezt kutatták hazánkban. Az okos számítógépek és a cognitive computing is része a mesterséges intelligenciának, de ide tartozik a robotok egy része is. Azok, amiket az autógyárban láttam, messze vannak az intelligenciától, de Asimov robotjai, akik számára a robotika három törvényét előírta, már nagyon is intelligensek. A mai valóság szempontjából azt a gépet tekintem intelligensnek, amelyik tanulni képes, vagyis az ismereteit új módon tudja összekapcsolni annak érdekében, hogy új kérdéseket tudjon megválaszolni (olyanokat, amikre a választ nem táplálták bele).

Most, ahogy ígértem, ennek a három lehetőségnek az összekapcsolásáról lesz szó. Mi jöhet ki belőle? Kezdjük egy jövőbeli példával, a hálózatba kötött önvezető autóval! Ha már sok ilyen autó közlekedik az utakon, és ők jelentik a többséget, akkor lehetőség lesz a forgalom optimalizálására. Hogyan? Ismerjük minden jármű úti célját, így nem csak a pillanatnyi (pár perccel ezelőtti) forgalmi helyzetet tudjuk figyelembe venni, amikor a leggyorsabb útvonalat próbáljuk megtalálni, hanem jövőbe is láthatunk. Minden egyes jármű a többiek jövőbeli mozgását figyelembe véve közlekedhet. Ez nem csak az útvonalat jelenti, hanem a sebességet és a forgalmi sávot is. Ezt már ma is részben meg tudnák tenni az útvonaltervező szolgáltatások: a Waze figyelembe vehetné a korábban adott tanácsait és az általa „irányított” autók pillanatnyi mozgását, amikor nekem tervez, de ez így még elég gyenge lenne. Ha az összes jármű tervezett útvonalán kívül még a vezetésük is a szolgáltató központ kezében van, akkor nagyszerű eredményeket érhet el. Ez már mesterséges intelligencia? Nem vagyok biztos benne. Az biztos, hogy hihetetlen méretű optimalizálási feladatról van szó, aminek a közelítő megoldása is óriási számítási kapacitást igényelne. Ha nem irányítunk minden járművet, akkor inkább kell a mesterséges intelligencia. Miben? Az elmúlt hónapok, évek adatai, a jelenlegi és az előre jelzett időjárás, az üzletek nyitva tartása, nagy kiárusítások, meccsek, koncertek, és sok egyéb, a forgalmat befolyásoló tényező felhasználásával a többi autó mozgását is többé-kevésbé meg lehet jósolni. Ez már nem egyszerű adatfeldolgozás, hanem a tapasztalatok összegzését és az azokból való tanulást kívánja meg. Így már tekinthetjük mesterséges intelligenciának, és talán nem is a távoli jövő lehetősége. Mondok egy futurisztikusabbat: Ha az okos központi gép azt is tudja, hogy kinek mikorra kell odaérnie, mennyire sürgős az útja, akkor ezt is figyelembe veheti a tervezéskor. Mire gondolok? Látja a naptáramat, így tudja, hogy kényelmesen odaérek a tervezett megbeszélésre, nem kell annyira nyomni a gázt. Tudja, hogy a másik autós azért megy most (nem a megszokott időben) haza, mert otthon baj történt, segítenie kell. Honnan tudja? Hallotta a telefonbeszélgetést. Neki elsőbbséget tud biztosítani, el tudja takarítani előle a nagy forgalmat. Ahhoz, hogy a prioritásokat elemezze és a „nagyobb jót” szolgálja, már kell a mesterséges intelligencia, ezt nem esélyes előre megírt algoritmusokba önteni. Ez a példa tartalmazza mindhárom tényezőt: hálózatba kötött eszközt (autót), központi mesterséges intelligenciát, és közöttük lévő kapcsolatot (felhőt).

Nézzünk egy másik példát, ami szintén megvalósítható a mai eszközökkel. Ha a naptáramba beírok mindent, az okos elektronikus asszisztens tud szólni, hogy mikor induljak el, hogy időben odaérjek. Ezt már tegnap is tudta a Waze, ami nem csak útvonalat tervez, hanem még a pillanatnyi forgalmat is figyeli, és szükség szerint változtat a terven. Ha késésben vagyok, akár küldhetne is egy üzenetet, vagy felhívhatná nekem mobilon azt, akihez megyek, hogy én tudjak szabadkozni. Kapcsoljuk még hozzá a reggeli ébresztőt, a kávét, az autó bemelegítését! Már kezd összejönni az elektronikus komornyik. Ahhoz, hogy a ruhámat kikészítse, már robot is kell J Ebben még nincs mesterséges intelligencia, és felhő is csak alig van. Ha képes értelmezni a naptáramba írt dolgokat, valamint figyelni a munkámat, rájöhet, hogy ma előbb kell kelnem, mert még nem készültem fel teljesen arra a megbeszélésre vagy előadásra, amire indulok. Esetleg tudja, hogy este kirúgtam a hámból, és több idő (és több kávé) kell, hogy üzemképes legyek. Vagy azért kell előbb kelnem, mert az esti nagy zabálás után hosszabb reggeli edzésre van szükségem. A kávé koffeintartalmát az időjárási frontok szerint is beállíthatja. Ugyan ezek olyasmik, amiket akár egyesével beprogramozhatnék egy nagyon okos ébresztő órába, a valódi, kényelmes megoldáshoz kell a mesterséges intelligencia.

Az elektronikus komornyik felébresztett és útnak indított. A felhőn keresztül figyelte az utamat, módosította az útvonalamat, ha kellett a forgalom, baleset vagy más miatt. Beértem a munkahelyemre. Itt vajon milyen okos cuccokkal találkozom a szuper kollégáimon kívül? Az régi történet, hogy egyre több folyamatot automatizálnak, akár IT-üzemeltetésről, akár könyvelésről, akár könyvvizsgálatról van szó (hogy csak néhány területet említsek). Újabb irányzat a robotok alkalmazása ilyen munkakörökben. Ezek a robotok a számító gép előtt ülő, rutin tevékenységeket végző emberek helyett dolgoznak. Ez a robotic process automation (RPA): a szoftver a felhasználó helyére ül be, és ugyanazt, ugyanúgy csinálja. Ezt azért szeretik a cégek, mert nem kell a folyamatokon semmit se változtatni, így kisebb a kockázat. Ha esetleg nem válik be a robot, simán vissza tudja venni az ember a tevékenységet. Ezek a robotok pontosan tudják követni a szabályokat, jól kezelik a tipikus eseteket, sőt egy-egy kivételt is megoldanak. Ha valamivel nem boldogulnak, megkérdezik a tapasztalt kollégát, az embert. Ezen változtathat hamarosan a mesterséges intelligencia. A tanulni képes gép oldhatja meg a szokatlan, tapasztalatot igénylő problémákat. Meddig jutunk el ezen a területen és milyen gyorsan? Nem tudom. Ez leginkább attól függ, hogy mennyire találják fontosnak a nagy cégek, mikor lesz gazdaságosabb az intelligens robot használata. Az IBM úgy pozícionálja a Watsont, hogy az nem elveszi az emberek munkáját, hanem jó kolléga lesz, aki segít a pontosabb, hatékonyabb munkában. Meglátjuk…

Watsonnak fontos szerepet szánnak a sok milliárd érzékelő és egyéb kütyü által begyűjtött adatok feldolgozásában. Az IBM szerint ez megoldhatatlan lesz a hagyományos számítógépes programokkal. A 2020-ra jósolt 21 milliárd ilyen eszközből mennyi adat jön ki? Hogy gyűjtjük össze? Hol tároljuk? Ezek sem egyszerű kérdések, de „csak” mennyiségi kérdések. A minőségi ugrás akkor következik be, amikor fel is kell dolgozni ezt a sok adatot, és következtetéseket akarunk levonni, előrejelzéseket akarunk készíteni. Itt lép be az újfajta informatika, a „cognitive computing”, a gondolkozó gép – vagyis a Watson. Ebben nem előre beprogramozott algoritmusok döntenek, hanem tanul a fizikai világból, a gépektől és az emberektől is.

Elveszi a munkahelyeket az okos gép? Sajnos, a jelek arra mutatnak, hogy igen, sőt már el is kezdődött a folyamat. A mai, kevéssé (vagy semennyire se) okos gépek elkezdték betölteni a szakmunkások és az irodai dolgozók helyét. Erre Bőgel professzor hozott példákat és statisztikákat a novemberi NJSZT konferencián (Gondolkozom, tehát…?). Ez egyes esetekben még nem eredményez sokkal kevesebb munkahelyet, de alacsonyabban képzett (és rosszabbul fizetett) emberek is el tudják végezni a munkát a gépek segítségével.

Itt folytatom a jövő héten…

Kinek van tapasztalata ezen a téren? Tényleg elkezdték elvenni a gépek a munkahelyeket?

Álom otthon

Mi mindent automatizálnánk álmaink otthonában?

432px-Alonzo_Fields_-_White_House_ButlerÁlmodozzunk egy kicsit! Milyen lehet egy napunk, ha „okos” az otthonunk, az autónk, a telefonunk? (Esetleg mi magunk is lehetünk okosak, de minek…)

Ismerős régi filmekből a komornyik vagy a szobalány kérdése: „Mikorra parancsolja a fürdőt reggel?”. Nos, az okos és mindennel összekötött lakásnak nem kell feltennie ezt a kérdést. Ismeri a megszokott havi, heti, napi ritmusunkat, de ez még nem lenne elég: olvassa a naptárunkat is. Tudja, hogy mikor kell felkelnünk ahhoz, hogy a szokott reggeli készülődés után kényelmesen odaérjünk, ahova és amikorra kell. Ebbe bele tudja kalkulálni a reggeli edzést is azokon a napokon, amikor szokásos. A fürdőszobában időben bekapcsolja a fűtést. Ha kell, a kádba elindítja a megfelelő hőmérsékletű vizet. Mikor szoktunk kávézni, fürdés előtt vagy után? Jó lenne a kávé illatára ébredni? Ez sem probléma az okos otthonunknak. Természetesen a szobák fűtése is időben beindul, a nappaliban finom meleg vár.

Ez még nem valami nagy okosság, bár ma még elég kevés ennyire felokosított lakás lehet a világban. Milyen okosság jöhet még?

Mi lenne, ha elolvasná a késő este és hajnalban érkezett leveleinket, és észrevenné, hogy korábban kell elindulnunk, mert a főnök vagy egy fontos ügyfél váratlanul találkozni akar velünk? Ezt tudva, korábban ébreszt (és mindent rendesen előkészít a kényelmes reggelhez).

Mi lenne, ha figyelné az időjárást is? Mire lenne az jó? Ha nagy a köd vagy havazik vagy ónos eső miatt csúszik az út, szintén előbb kell indulni, előbbre kell hozni az egész reggeli készülődést. Megtudhatná azt is, hogy a szokott reggeli vonatunk kimarad, ezért a korábbival vagy busszal kell mennünk.

A reggeli készülődés közben is figyeli a változásokat. Szól, hogy induljunk 10 perccel korábban, mert nagy a dugó. Honnan tudja? Természetesen figyeli a közlekedési híreket és az autók mozgását.

Este összeraktuk a gyerek ebédjét, ma lasagna lesz. Ki a hűtőből, be a sütőbe. A sütő még nem szuper okos, meg kell mondani neki, hogy mi az étel, és mikorra kell elkészülnie. A többit már tudja magától, a sütés automatikusan indul majd, és a hőmérséklet is tökéletes lesz. Mi van, ha valamiért később indul haza a gyerek az iskolából? Semmi gond, később indul a sütés is, hiszen a telefonjától megtudja a lakás, hogy mikor indul haza. (Persze a szülők is megtudják.)

Ne szaladjunk még előre, van még a reggeli okosságokból! Télen jól esik az előre bemelegített autóba beülni, ugye? Ez nem lehet probléma, a kellő időben beindul az állóhelyzeti fűtés. A motor is bemelegszik az indulás idejére. Ezeket nem programoztuk be este, hanem a pillanatnyi szituációnak megfelelően kapcsol be mindent a lakás „agya”. Természetesen az interneten keresztül szól az autónak. A garázst és a kertkaput nem felejtjük nyitva, szépen becsukódnak a kihajtás után.

Az autó a mindenkori optimális útvonalon navigál. (Nem rohanok előre az álmodozásban – ez az autó nem vezeti saját magát, csak utasítgatja a sofőrt.) Ha napközben megyünk valahova, nem csak minket utasítgat, hogy merre a leggyorsabb, hanem előre tudja, ha késni fogunk, és odaszól, hogy mikor érkezünk. (Ismertem egy nagyon jó titkárnőt 20+ évvel ezelőtt, aki – tudván, hogy a főnöke szinte mindig késve érkezik – minden találkozója előtt felhívta a másik felet, hogy „X úr úton van, de van egy kis fennakadás, késni fog”. Ez nagyon jól működött!)

A nap végén irány haza! Mi várjon otthon? A kapu és a garázs pont akkor nyílik ki, amikor kell – ez a minimum! (Nem kell mindenféle távirányítókkal vacakolni, mert érzékelik az autó érkezését.) A nappaliban kellemes meleg fogad. Épp elkészült a relaxáló gyümölcstea. Azt nem is mondtam, hogy a garázstól a nappaliig nem kell a lámpákat fel- és lekapcsolni – mindig ott van világos, ahol kell J

Azt nem tudom, hogy a hideg sör vagy a forralt bor várjon-e hazaérkezéskor. Ezt vajon tudni fogja a lakás, vagy hazaúton megkérdezi? Mi legyen a tévével? Kapcsoljon automatikusan a kedvenc sorozatomra, vagy várja meg, hogy mit akarok nézni – egyáltalán akarok-e bármit is nézni? Fogadjon valamilyen zene? Mi legyen az?

Sok még a nyitott kérdés…

Ha még létezik postai levél, azok nem odakint a levélszekrényben várnak, hanem már bent az asztalon. A feladóból tudni lehet, hogy mi várható a borítékban, így fontosság szerint sorba rakva várhatnak. A megválaszolandó leveleket és a befizetendő számlákat a telefonnal be tudom szkennelni. Az összegeket és a határidőket értelmezi, és beírja a teendőim közé.

Hát nem tökéletes? Kezd megvalósulni az elektronikus komornyik és személyi asszisztens…

Az az érdekes, hogy ezekből sok elem már megvan, működik. Itt van, például, az ifttt.com – ez egy olyan szolgáltatás, amin keresztül magunk tudjuk a sokféle cuccunkat összekapcsolni és automatizálni. Ez még nagyon messze van attól, amit az „Internet of Things” vagy „Internet of Everything”, vagyis a „dolgok internete” névvel illetünk, mégis érdemes megismerkedni vele, mert jól illusztrálja, hogy mik jönnek majd a közeli jövőben. Mit tud az IFTTT? Összekapcsol sok mindent, pl.: Gmail, Facebook, Twitter, Dropbox, Evernote, You Tube, naptárak, Foursquare, Instagram, hírcsatornák. Példák:

  • Havonta elvégzendő feladatról email küldése pár nappal előbb magunknak vagy másnak.
  • Más tevékenységeket is lehet időzíteni (pl. Facebook bejegyzés).
  • A Gmailben csillagozott levelek elküldése az Evernote-ba.
  • A Gmailben a „Feladat” címkével ellátott leveleket beírja a Wunderlist feladatok közé.
  • Email csatolmányok tárolása Dropboxban.
  • Facebook bejegyzések mentése Evernote-ba.
  • A pillanatnyi helyzetemről email küldése (térképpel).
  • A megkapott névjegykártyát lefényképezem, és bekerül a naptáramba (a hellyel együtt, ahol kaptam).

Az utóbbi időben kifejlesztettek sok érdekes dolgot az automatizált otthonnal kapcsolatban, pl.:

  • Lámpák eloltása távozáskor, bekapcsolása érkezéskor.
  • Ha a füstérzékelő jelez, telefonál vagy SMS-t küld (nekünk vagy másnak).
  • Ha magas a CO-szint, az összes lámpa pirosan világít a lakásban.
  • Ha holnapra eső várható, nem locsol a kertben.
  • Ha elmegyek otthonról, kikapcsolja a sütőt.
  • Ha ismeretlen lép be a lakásba, fényképet vagy videót küld róla emailben.

Ez utóbbiak (természetesen) igénylik a hálózatba köthető „okos” eszközöket, amik aztán az IFTTT központján keresztül kommunikálnak egymással.

Jó ez az IFTTT? Használok belőle néhány lehetőséget. Az egyik legfrissebbet éppen említettem is az előbb. A tennivalóim egy része levelekhez kapcsolódik. Az ilyen email üzeneteket már régen elkezdtem megjelölni a „Feladat” címkével. Rájöttem, hogy ez így nem tökéletes, mert az egyéb tennivalóimat a Wunderlistben tartom. Megörültem, amikor megláttam azt az IFTTT receptet, ami a megcímkézett leveleket továbbítani tudja. A Wunderlistbe továbbítom ezeket, ahol tennivaló lesz belőlük. Egyszerűen megoldottam, hogy minden feladat egy helyen gyűljön össze.

Kedves Olvasó! Ha érdekelnek ezek a dolgok, csak javasolni tudom az IFTTT böngészését – jó ötleteket találhatsz ott.

Aranyosi Ervin: Kívánságom az új évre!

Azt kívánom neked, élvezd ezt az évet,
– halmozzon el jóval, széppel ez az élet!
Teremtsd a világod, s nem kell félned tőle!
Bízzál Önmagadban, s higgyél a jövőbe’.

A vers folytatása: https://plus.google.com/114810523922177160086/posts/hCYFHgFhV2U

Otthon, édes otthon

Ki megy le sörért? De gyorsan ám!

smart_home_13573149963_c6f0c0ddc0_oA csapatom meccse közben kifogy a hideg sör a hűtőből… Brr, elképzelni is rossz ezt a szituációt! Alaposan oda kell figyelni: mikor lesz a meccs, jönnek-e barátok meccset nézni? Sőt, az előző napok fogyasztását is figyelembe kell venni, amikor feltöltjük a hűtőt a nagy napra. Súlyos probléma, nagy baj, ha nem megfelelően készülünk fel! Szerencsére közel a segítség: a Bud-E Fridge!

Nem viccelek, tényleg van ilyen nevű hűtőszekrény. 78 üveg sör fér bele, a kijelzőn látszik, hogy éppen mennyi van benne. Figyel az optimális hőmérsékletre is. Az okostelefonon vagy táblagépen figyelmeztet, ha nem töltöttük fel időben a meccs napja előtt. Az optimális hőmérséklet eléréséről is így értesít. Nagyszerű! Mi hiányzik? Internetes rendelés! Igen, meg is tudja rendelni a sört. (Sajnos a cucc még csak Kaliforniában kapható, és a rendelés csak három nagyvárosban működik: San Francisco, Los Angeles, San Diego. Nagyon korlátozott terület, de ha csak magukat a városokat nézzük, így is 7 millió embert érint.) Azt nem tudom, hogy vajon sört is lehet-e bele tenni, vagy csak Bud Light mehet bele 🙂

Sok érdekeset lehet manapság olvasni az internetre kötött frigókról. Összegyűjtöttem néhány érdekes alkalmazást. Az egyik, aminek nincs sok köze magához a hűtőhöz, de sokan szeretik, a Google naptár megjelenítése a kijelzőn – így reggeli közben átnézhetik az aznapi programot. (Remélem, nem okoz emésztési problémákat!)

LG_HOme_chat__74693059_chatAz LG hűtője az ajtó minden becsukásakor lefényképezi a tartalmát. Vásárlás közben küldetünk neki egy üzenetet, hogy küldje el a legutóbbi fényképet. Ilyen egyszerűen be tudunk nézni a hűtőbe távolról. Csudajó, ugye? Lehet vele beszélgetni is (egyelőre csak angolul). Takarékos üzemmódra kapcsol, ha szólunk, hogy nyaralni megyünk. Ugyanez a „HomeChat” bekerül az LG összes otthoni készülékébe, így a mosógéptől is meg tudjuk majd kérdezni, hogy hány percig tart még a mosás. A tűzhelytől kérhetünk ötleteket és recepteket, hogy mi legyen vacsorára. Mesés, ugye? 🙂

lg-chatty-smart-appliances

Persze a többiek se maradnak le! A GE is minden készülékébe beépíti az internet- és WiFi-kapcsolatot. Telefonnal tudjuk beállítani a sütőt és ellenőrizni az ételt. A frigó szól, ha nyitva maradt az ajtó vagy karbantartási igénye van. A mosogatógép, a mosógép és a szárító is szeret fecsegni. A vízmelegítőnek akár a reptérről is hazaszólhatunk, hogy elutazunk 8 napra, addig spóroljon az árammal.

A GE is tudja, hogy sok biztonsági problémát okozhat, ha minden háztartási gépet hálózatba kötünk. Az természetes, hogy nem dróttal, hanem WiFi-n keresztül kapcsolódnak, ezért a „szokásos” problémák mellett még a WiFi gondjai is megjelennek. Úgy tűnik, hogy csak ez utóbbival foglalkoznak (vagy nem akarják, hogy a használó aggódni kezdjen), így csak általános jó tanácsokat adnak (titkosítás, jelszavak, telefon elvesztése).

Mi lesz azzal a sok-sok információval, amit ezek az okos frigók, sütők, mosógépek és egyebek összegyűjtenek? Mit is gyűjtenek? A működésükkel kapcsolatos összes adatot, áram- és vízfogyasztásukat, földrajzi helyüket, és minden egyebet, amihez hozzáférnek. Hol tárolják? A GE központi szerverein. Kinek adják át? Mindenkinek, akinek szükséges (beleértve felméréseket, piackutatást, marketinget), és persze a hatóságoknak, ha kérik. Lényegében csak az nem fog mindent tudni rólunk, aki nem akar.

A központ és a gépek közötti adatforgalomról nem esik szó a leírásokban. Csak abból tudunk a létezéséről, hogy minden adatunk eljut a központba. Jobb is nem említeni, mert még a végén aggódni kezdenénk… Aggódni? Miért? Feltételezem, hogy lehetséges ellenkező irányú kapcsolat is, vagyis a GE rendszereitől a háztartási gépek felé. A gépeket a tulajdonos tudja interneten keresztül távvezérelni. Ha valaki bejut a GE rendszereibe vagy a gép és a GE közötti kapcsolatba, akkor megszerezheti az ellenőrzést a háztartási gépeink felett. Biztos szuper jó védelmi rendszereket alkalmaznak, de az eddigi példák azt mutatják, hogy általában nem elég jókat.

Mik ezek a példák? Korábbi írásomban említettem az autókat – ott mindent kézbe tudott venni a támadó, át tudta venni az autó vezetését. A háztartási eszközöket már évek óta vizsgálják, és sok hibát találtak (lényegében mindenben). Ebben a cikkben több év eredményei vannak összefoglalva (garázskapuk, video rendszerek, okos tévék, baba monitorok, termosztátok, árammérők, sok más). A házban lévő sok-sok okos eszközt kis otthoni központokon keresztül kötjük össze egymással és az okostelefonjainkkal. Ezekben is találtak sok biztonsági rést. Miért baj ez? Ezeken keresztül minden kapcsolódó eszközt el lehet érni – esetleg még a hálózaton lévő számítógépeket is.

Sikerült jól megijesztenem mindenkit? Már dobják is ki az „okos” gépeket, ugye? Még nincs ilyesmi otthon?

Töprengek, hogy milyen jó tanácsokat adhatnék. Az általános tanácsok itt is érvényesek, pl.:

  • jelszavak megválasztása és titokban tartása,
  • ne használjuk máshol is használt jelszót nagyon fontos helyeken,
  • az otthoni hálózaton az elérhető legerősebb titkosítást használjuk, és lehetőleg további védelmet is (pl., MAC azonosítást),
  • kapcsoljuk ki az eszközökön azokat a lehetőségeket és szolgáltatásokat, amikre nincs szükségünk.

Mit mondhatok konkrétan az okosotthon gépeiről? Olyan keveset lehet ezekről még tudni, kevés a tapasztalat. Hajlamos lennék azt tanácsolni, hogy inkább a nagy, komoly cégektől vásároljunk, mert azok megbízhatóbbak. Ők talán jobban oda tudnak figyelni a rendes, pontos munkára, és baj esetén gyorsabban javítják. A másik oldalon az van, hogy az új, innovatív cégek jobb, izgalmasabb megoldásokkal jönnek ki. Náluk több a „nagyszerűség”.

Szóval, még mindig nem találtam meg „a” megoldást (és az valószínűleg nem is létezik). Mi Magyarországon jobb helyzetben vagyunk, mert még nem árasztottak el minket az okos gépek, még könnyen vehetünk egyszerűen, magában okos mosógépet, ami nem akar az egész világgal kommunikálni.

Ugye senkinek sincs internetre kötött karácsonyfája még? Jelentkezzen, aki már találkozott ilyennel! Segítek: már 2012-ben is létezett.

Holiday Lights at Deanna Rose Farmstead

Fut pár éve egy érdekes CheerLights projekt. Ebben rengetegen vesznek részt, és szinkronban változtatják a karácsonyi fényeik színét. Itt egy rövid video az egyikről. Ha valakinek van kedve, a Twitteren lehet vezérelni a fényeket (a #Cheerlights hashtag után kell a színt beírni angolul). Ezen a helyen több kisebb dísz van, és mindig az elsőnek a színét módosítják a tweet szerint, és a meglévő színek eltolódnak balra. Érdekes lehet ott állni és figyelni egy darabig!

Boldog, békés karácsonyt kívánok minden olvasómnak!

Ki az okosabb?

Amikor már nemcsak okosabb nálunk az autónk, hanem bele is beszél mindenbe – sőt, bele is avatkozik, akár rendőrt is hív helyettünk…

20._Station_der_Zukunftsenergientour-_Energieeffizienz-Projekte_SmartHome_in_Paderborn_(12100915513)Az okos otthonoknál hagytam abba a múlt héten, és itt is folytatom. A fűtés telefonos vagy internetes távvezérlése már jó ideje nem valami távoli dolog, hanem a mai valóság része. (Azt azért megnézném, amikor a fafűtéses cserépkályhát is internetről vezéreljük majd…) Na, de komolyra fordítva. Az is régi dolog, hogy a fűtést a külső hőmérséklet és a szél függvényében is tudja vezérelni az automata. Ebben az a jó, hogy nem kell kivárni, amíg a jeges szél elkezdi lehűteni a lakást. Meg lehet előzni, be lehet indítani a fűtést. Ez még mindig a régi, hagyományos megoldás, csak néhány külső érzékelő kell hozzá.

Most jön a felhő és az együttműködés!

Remélem, már vártad Kedves Olvasó, hogy milyen együttműködést tudok beleszőni!

Ha ez az automatika egy szolgáltatáshoz (felhőhöz, ahogy mostanában hívjuk) kapcsolódik, akkor ott összejönnek sok-sok használó mérési eredményei. Így lehet tudni, hogy északnyugat felől hideg szél érkezik, és már a megérkezése előtt be lehet indítani a fűtést. Még kényelmesebb és gazdaságosabb lesz így! A sok használó együttműködése mindenki előnyére válik. Nagyon aktív együttműködést nem is igényel az emberek részéről, mindössze meg kell engednünk a készülékeknek, hogy megosszák egymás között az információt.

Van még egy következő lépés is! Ha a szolgáltatónk figyeli a meteorológiai adatokat és előrejelzéseket, akkor már egészen tökéletesen tudja szabályozni a fűtésünket. Ma én ezt manuálisan csinálom. A pillanatnyi és a várható időjárás alapján döntöm el, hogy hányszor és mennyi fával fűtsek be. Nem mindig találom el, de igyekszem…

Amit eddig írtam, abban alig fedezhető fel a közösségi együttműködés. Annyi történik, hogy megengedem a külső érzékelőknek, hogy beadják a központba az időjárási adatokat. Mi ez? Semmi! Csinálnom nem kell semmit, és nem is adok ki információt magamról.

waze eros forgalomNézzünk egy másik példát! Itt van a waze, egy útvonaltervező szolgáltatás, ami a pillanatnyi forgalmi viszonyok alapján tervezi meg az utat. Ez egy nagyon jó ötlet, és nagyon jól is működik. Nekem kevés tapasztalatom van vele, de az abszolút pozitív, és másoktól is csak jót hallottam róla. Hogy működik? Folyamatosan figyeli az úton lévők mozgását, sebességét, és így tudja a leggyorsabb útvonalat megtervezni (és változás esetén áttervezni). Már elég régen benne van a többi útvonaltervezőben is a lehetőség, hogy bejelentsem, ha valami lényegeset tapasztalok útközben (pl.: baleset, torlódás, rendőr), de ehhez tennem kell valamit. A régi módszerekkel sokkal kevesebb és pontatlanabb információ gyűlik össze, mint ezzel az automatikus megoldással. Mi ebben az együttműködés? Semmit se kell csinálnom, pusztán csak futtatnom a szoftvert, utána miden magától történik. Van itt együttműködés: fontos személyes információt adok ki, és nem is én szerzek belőle közvetlen előnyt, hanem mások. Közvetetten, persze, nekem is hasznos, ha javítom a szolgáltatás minőségét, hiszen így többen fogják használni, és nekem is segít majd legközelebb. Ezt nem szoktuk így végiggondolni – egyszerűen csak szeretünk értelmes kezdeményezésekben részt venni.

Ki emlékszik a blogom legelső írására? 2013. augusztus 8-án egy akkor tervezett (és egy évvel később beindult) hasonló szolgáltatásról írtam. Abban is erős közösségi elem van. A kulcstartómra, a pénztárcámba, a táskámba, a biciklimre tudom tenni a Tile névre hallgató kis ketyerét. Ennek nincs saját SIM kártyája vagy WiFi-je, csak egy Bluetooth van benne. Ezzel kapcsolódik a közelben lévő telefonokhoz és táblagépekhez, amik a Tile szoftverét futtatják, majd így éri el az interneten keresztül a szolgáltató központját. A Tile olyan dolog, ami sok-sok ember együttműködése nélkül értelmetlen. Mi benne az együttműködés? Akkor is futtatom a Tile szoftvert, amikor semmi szükségem rá. Ezzel segítek egy ismeretlennek, aki keresi az eltűnt kulcsát vagy tárcáját, ha az esetleg a közelemben lenne.

Nocsak, ezek tudják, hogy róluk írok?!? Épp most jött tőlük az email, hogy olcsóbb és gyorsabb lett a szállítás Magyarországra, és javítottak a terméken is. (Hangosabb lett a Tile, a párna alól és pár szobával távolabbról is hallani lehet. Fordítva is működik, vagyis a Tile is meg tudja csöngetni az elbújt telefont – némított állapotban is.) Ha többen használják itthon, hasznosabb lesz. Meggondolom, hogy frissítek-e…

Menjünk vissza egy kicsit a házba, pontosabban a munkahelyre! A mai technika mellett sokan úgy is tudnak dolgozni, ha nincs állandó kijelölt helyük az irodában, hanem ott ülnek le, ahol van éppen szabad hely. Ha sokszor dolgoznak ügyfélnél vagy otthonról az emberek, akkor egyébként sincsenek minden nap az irodában, nem érdemes fenntartani számukra egy állandó helyet. Sok papírra sincs szükségünk, a számítógépünk és a telefonunk is mobil – csak az a néhány apróság kell, amitől személyesebb, otthonosabb lesz a helyünk. Ezek elférnek egy kis gurulós szekrényben. Képzeljük el azt, hogy mindenki kap mobilt a cégtől, és reggel az épületbe belépve ezen kapja meg az üzenetet, hogy hol fog aznap ülni. Mire odaér, ég a villany, be van fűtve, és ott a kis gurulós szekrénykéje az asztala mellett. Hogy menne ez? A rendszer folyamatosan tölti az épületet, emeletről emeletre osztja ki az ülőhelyeket. Mindig megfelelő területet tart előkészítve (fűtés, hűtés, szellőzés). Mire odaérünk, odaküldi a szekrényünket és felkapcsolja a világítást. Ha nagyon kedves akar lenni hozzánk, akkor figyel, megtanulja, hogy mekkora fényben és hány fokban szeretünk dolgozni. Jól hangzik? Ízlés dolga. Annyi biztos, hogy már ez sem egy jövőbeli kép. Kinek jó ez? Nem tudom, hogy a dolgozónak jó-e. A cégnek jó lehet, ha ezzel a fűtésen és a világításon tud spórolni. Lehet egy érdekes mellékhatása is: javíthatja a cégen belüli kommunikációt és a részlegek közötti kapcsolatot, ha véletlenszerűen kerülnek egymás mellé a dolgozók.

Ezekben a nagyszerű rendszerekben az egyik közös dolog az, hogy a mozgásunkról mindent megtud a szolgáltatónk vagy a munkáltatónk. Azt is tudhatja, hogy hol vagyunk az épületen belül, hol mennyi időt töltünk. Ennek lehetnek nemszeretem következményei, ha visszaélnek vele, nem jó célra használják. Ismét itt a kérdés: megéri? Szerintem nincs rá általános válasz – esete válogatja. Valamilyen mértékben régen léteznek a dolgozók mozgását követő rendszerek. Vannak ilyenek a céges autókban (főleg a teherautókban) már évek óta. A WiFi, a Bluetooth és a navigációs szolgáltatások újabb lehetőségeket teremtettek.

Ha már szóba jöttek az autók: hírek szerint 2018-tól az EU-ban is minden új autóban kötelező lesz a balesetet automatikusan jelentő rendszer. Ez sok ember életét mentheti meg, ha azonnal értesíti a rendőröket és a mentőket egy ütközés után. Azt is meg tudja (talán) mondani, hogy mennyire súlyos a baleset. Mostanában történt egy érdekes eset az USA-ban: egy autó egymás után két balesetet is bejelentett a rendőrségnek, de a vezető tagadta, hogy bármi is történt volna. Lebukott két cserbenhagyás miatt. Érdekes, ugye, hogy a saját autója jelentette fel? Az ember sok pénzért megveszi, fenntartja, és ez a hála?

Egy ideje töprengenek az érdeklődők egy fontos etikai kérdésen az önmagukat vezető autókkal kapcsolatban: Elkerülhetetlen baleset esetében, hogyan dönt majd az autó, ki sérüljön meg, ki haljon meg? A kérdést így szokták feltenni: Ha abból lehet választani, hogy négy gyalogos haljon meg, vagy az autóban egy ember, hogyan vezet majd az automata? Súlyos kérdés, és egyelőre csak kérdés, de majd válasz is kell…

Az önmagukat vezető autók elterjedéséig még sok víz lefolyik a Dunán, és sok műszaki és jogi problémát kell megoldani. Az internetre kapcsolódó autók viszont már itt vannak, és éppen elég sok gond van velük. Mi a baj? Csak annyi, hogy az egész autó felett át lehet venni az irányítást az interneten keresztül – annyi tervezési hiba van ezekben a rendszerekben. Hogyan? Ma már szinte semmi se mechanikus az autókban, a féket, a gázt és a kormányt is csak áttételesen kezeljük. Mi egy elektronikus szerkezetnek adunk utasítást a pedálok és a kormánykerék révén, és az elektronika ad gázt, fékez vagy kormányoz. Ebbe a folyamatba pedig bele lehet nyúlni kívülről. Sajnos ezekből a rendszerekből csúnyán kihagyták az illetéktelen beavatkozások elleni védelmet az autógyártók. Megindult a védelmi rendszerek fejlesztése is, például az IBM is foglalkozik ezzel. Furcsa világ lesz, amikor majd az autónkba is internetes tűzfalat és vírusellenes rendszert kell tennünk, és azt állandóan frissítenünk. Kezd már számítógép lenni az autó is…

Szeretjük, nem szeretjük – ezt kapjuk! Folyt. köv.