Minőség = biztonság?

Autóipar és minőség – mi van, ha még a számítástechnika is belelép?

Ford-connected-car-2012-6719902507_130a4ce4cb_bAz önvezető autók balesetei kapcsán reflektorfénybe került a minőség és a biztonság, ezért elkezdett jobban érdekelni, hogy is áll ez a téma általánosságban az autóknál.

Biztos sokan emlékeznek még a General Motors két évvel ezelőtti esetére, amiről „Együttműködést vagy életet!” címmel írtam annak idején. Ott a vizsgálat szerint a rossz vállalati kultúra, a felelősségérzet hiánya és a költségek növekedésétől való félelem eredményezte több száz ember halálát a 11 év alatt, miközben nem foglalkoztak azzal a műszaki hibával.

Most elolvastam a Boston Consulting Group elemzését az autóipar minőségi problémáiról és a teendőkről. A statisztikák nem valami fényesek: az 1980-as években hétszáz visszahívás történt, ami kb. 700 ezer autót érintett; a 2000-es évtizedben már 13 milliót hívtak vissza (1300 ilyen akcióban). A 2010-es évtizedről nincs még teljes lista, de a CNN szerint csak a GM, csak 2014-ben 30 millió autót hívott vissza (többnyire súlyos) műszaki problémák miatt.

A növekedés biztos a szigorúbb szabályoknak is köszönhető, de szerintem döntő szerepe van benne annak, hogy az egyre bonyolultabb műszaki megoldások megtervezésére és alapos tesztelésére nem jutott elegendő idő.

A józan ész azt diktálná, hogy meg kell előzni ezeket az emberéleteket is követelő hibákat és a nagyon drága visszahívásokat. A gondosabb tervezés és tesztelés végül olcsóbb lesz, mint az utólagos javítások és a kártérítések és büntetések összege. Az is kérdés, hogy a vevők hogy reagálnak, ha még több autót érintenek majd súlyos hibák.

Rengeteg új technológiai megoldás kerül az autókba, és ezek egy része nem az autóiparból jön, sőt sok esetben nem is régen meglévő, megállapodott cégtől. A nem tradicionális módon fejlesztő és gyártó startup cégek nem egykönnyen illeszthetők be az autóipar magas minőségi követelményeket támasztó folyamataiba. A Tesla májusi tragédiája is részben ilyen problémára vezethető vissza. A hiba másik (és szerintem sokkal jelentősebb) része a Tesla sajátja, mert olyan alkatrészt építettek be, ami nem gyártási hibás volt, hanem tervezetten („by design”) volt alkalmatlan a feladatra.

A jelek szerint az autóipar minőségbiztosítási folyamatai nem tudnak lépést tartani a műszaki változások és az új modellek kibocsátásának sebességével. Ez mindannyiunkat súlyosan érint. Ha meg is ússzuk baleset nélkül, a sok évre tervezett autónk nem olyan lesz, mint szerettük volna.

Arra lenne szükség, hogy a kiváló minőséget minden egyes érintett ember (az autógyártónál és minden beszállítójánál) nagyon fontosnak tartsa, és magáénak érezze a felelősséget érte. Ez nem kizárólag elhatározás kérdése – a vezetőknek minden szinten személyes példával kell elől járniuk. Olyan személyes felelősségi rendszer szükséges, amelyben nem lehet a szőnyeg alá söpörni a hibákat a gyorsabb kibocsátás és az alacsonyabb költség érdekében. Ehhez, persze, kell a megfelelő vállalati kultúra és a korlátozás nélküli belső kommunikáció. Minden szinten meg kell adni az embereknek a lehetőséget arra, hogy véleményt nyilvánítsanak, és megosszák egymással a tapasztalataikat. Ha a szervizes, az ügyfélszolgálati dolgozó, a gyártósori munkás és a tervező mérnök, valamint a minőségellenőr minden információt megoszt (és minden információhoz hozzáfér), ami a minőséggel és a hibákkal kapcsolatos, jobb eséllyel derülnek ki a hibák még a tragikus balesetek előtt. (Két évvel ezelőtt morfondíroztam ezen: Megmenthetjük őket!)

Az elemzés szerint a gyenge minőség okozta költségek gyorsan nőnek: “These changes carry siginificant risks. The costs of substandard quality, already high, are rising fast.” Mik a tennivalók? Van elég sok, és az egész a tervezésben kezdődik. A minőségnek döntő szerepe kell legyen a tervezésben és a gyártás megindításában. Ez, persze, nem csak az autógyártásban van így – mindenhol a tervezés során hozzák meg azokat a jó vagy rossz döntéseket, amiktől a végeredmény jó vagy rossz, biztonságos vagy veszélyes lesz. (Ezt tanítom a főiskolai és egyetemi hallgatóimnak is az informatikai szolgáltatásokkal kapcsolatban. Elméletben tudjuk, a gyakorlati megvalósítás odébb van még.) Az előbb említett BCG elemzés elolvasását javaslom, ha valaki jobban el akar mélyedni ezen a területen.

A gyors innováció és a stabil minőség általában nem jár kéz a kézben. Pedig az innováció a vevők egyik legfontosabb szempontja, amikor márkát választanak (a Boston Consulting Group felmérése szerint). Ezen belül is elsősorban a kapcsolódásokat, a biztonságot és a fogyasztást érintő fejlesztések érdeklik őket. Mihez kell kapcsolódni? Mindenhez! Ahogy a házunk és a munkahelyünk is mindennel kapcsolatban van az interneten keresztül, az autónktól is elvárjuk ezt. Sok autóban van már beépített kommunikációs modul, amiben a SIM-kártya is gyári alkatrész. Hamarosan szinte természetes követelmény lesz a WiFi is, és az autónk végül az otthonunk és a munkahelyünk csatolt része lesz. (Persze, ez azoknak fontos, akik az autóban töltik az életük jelentős részét. Akik tömegközlekednek, a telefonjukon vihetik magukkal az otthonukat és a munkájukat.)

Várhatóan az autók esetében is egyre több hálózati biztonsági probléma derül majd ki a jövőben. Eddig még csak „bemutató” szinten láttunk olyan eseteket, amikor a támadó az interneten keresztül teljesen átvette az autó irányítását, a benne ülő vezető tehetetlen volt ellene. Ez nem önvezető, hanem „hagyományos” autóban történt. Ahogy fejlődik a technológia, egyre több és kifinomultabb lehetőségük lesz a támadóknak – és egyre inkább érdemes lesz ezzel foglalkozniuk a növekvő számú internetre kapcsolt jármű miatt. Ezen a területen még nem kezdődtek el a zsarolásos támadások, de szerintem nem kell sokáig várnunk rájuk.

Persze, ezeknek a drótnélküli kapcsolatoknak sok hasznuk is van, tehát nem kidobni, hanem normálisan megcsinálni kell őket. Az előbb említett Jeep Cherokee esetében az tette könnyűvé a támadást, hogy minden össze van kötve az autóban, és a rádión keresztül érték el a rossz fiúk a gázt és a féket. Ezekre az összeköttetésekre nincs is szükség, csak úgy volt kényelmes kialakítani az elektronikát, hogy minden egy központba van bekötve. Amíg nem volt internetre kapcsolva az autó, ez nem teremtett ilyen támadási lehetőségeket. Most már teremt, ezért várhatóan áttervezik majd a kommunikációs rendszereket.

McKinsey_2014_PNG_Connected_Car_chartA McKinsey 2014-es felmérése szerint a vevők 13%-a nem is hajlandó olyan autó vásárlásán elgondolkodni, ami nem rendelkezik ilyen kapcsolódási lehetőségekkel. A másik oldalon az a 37% van, akit a személyes információ, és az az 54%, akit az autó meghekkelése aggaszt. (Nem ok nélkül!)

Azt hiszem, hogy a világ egyértelműen halad ebbe az irányba, hiszen a kapcsolatokat sok mindenre használják az autókban: távdiagnosztika, hibaelhárítás, balesetek bejelentése. Eredetileg 2015-re tervezték ez utóbbinak a kötelező bevezetését az EU-ban, most 2018 áprilisa a céldátum, amikortól minden új autóba be kell építeni ezt a rendszert. Ha rendesen megcsinálják, sok életet menthet meg a gyorsabban érkező segítség.

Az eddig említetteket nem fogjuk naponta használni, de a dolgok internetére (IoT) való kapcsolódás végtelen lehetőségeket nyújt. Tavaly álmodoztam ezekről: Álom otthon.

Kedves Olvasó! Mit gondolsz erről az egészről? Mennyire érdekel ez a mindenhez kapcsolódó autó?

Egyelőre csak a kapcsolatokról van szó, az önmagát vezető autó még pár évvel arrébb van.

Ami engem illet, most úgy gondolom, hogy ezt a fejlődési lépést kihagyom. Amíg lehet, megmaradok a mostani technológiánál (már ebben a 8 éves autóban is több az elektronika, mint ami jól esik nekem).

Folytatás: Úri huncutság?

A vezetés élménye

Merre tartanak az önvezető autók? Minket is magukkal visznek?

Mit várhatunk a részben vagy teljesen önmagukat vezető autóktól? Sok jóslás jelenik meg ezen a területen. Nézzünk először egyet a piac nagyságáról! A Boston Consulting Group szerint 2025-re 42 milliárd, 2035-re 77 milliárd dolláros üzlet lesz ez. Az alábbi grafikonokon látszik, hogy 2035-re már az új eladásoknak közel kétharmada ilyen autókból kerül majd ki (a számok milliárd dollárban értendők). Ez – persze – a darabszámokban másképp néz ki, mert ezek az autók sokkal drágábbak lesznek (a teljesen önvezetők legalább 10 ezer dollárral).

autonomous-car-market-BCG-2025-2035

 

Ha már a pénznél tartunk, a megkérdezett vezetők negyede hajlandó 4000 dollárt fizetni egy-egy kiválasztott képességért. A kedvencek: vezetés autópályán, vezetés nagy forgalomban, vagy egy kiválasztott útvonalon, és a teljesen automata (valet) parkolás.

Mi bírná rá az embereket arra, hogy ilyen autókat vegyenek? A felmérés szerint: alacsonyabb biztosítási díjak, kisebb fogyasztás és jobb biztonság. Az első kettő egyszerű és könnyen megoldható, bár a biztosítások esetében vannak tennivalók, de azok nem bonyolultak.

A biztonság megérdemel néhány külön cikket. A mai problémák triviális hibákra és mulasztásokra vezethetők vissza. Másképpen mondva: félig vagy annyira sem kész modulokat építenek be ezekbe az autókba, így nem az a csoda, hogy vannak váratlan balesetek, hanem az, hogy mennyire kevés van belőlük.

Mire számíthatunk, mikor árasztanak el minket ezek a járművek?  Különböző jóslatok vannak, előbb írtam a BCG becsléseiről. Mit mondanak a gyártók?

Baidu_BMW-self-drivingA kínai Baidu szerint pár éven belül kész lesznek a szériagyártásra, és 2021-ig beindul az önvezető autók tömegtermelése. Arra számítanak, hogy Kína és néhány más ország elfogadóbb, befogadóbb lesz ezen a területen. Nekik talán kevésbe kell foglalkozniuk a már meglévő gyártási kapacitások jövőjével, így „zöldmezősen” könnyebben ugrálnak majd. A többi gyártó erre az időre még inkább csak a vezetést segítő funkciók továbbfejlesztését látja reálisnak, de egy új játékosnak mások a lehetőségei. Ez a kínai cég hamarosan 10 városra terjeszti ki a saját fejlesztésű vezető nélküli autóinak a tesztelését. Hamarosan Amerikában is megkezdik a teszteket. Azt is tervezik, hogy autómegosztó szolgáltatásokkal működnek együtt. Érdekesség: a K+F központjuk a Szilícium völgyben van, a Google közelében. (Vajon agyelszívással is foglalkoznak? Az egyik emberük dolgozott már a Google-nél és öt hónapot töltött a Tesla Autopilot csapatában.)

Google_car_21798665468_dc3cbeb9cb_oAzt még ők sem tudják, hogy az önvezető autók egymás között és a „közönséges” autókkal fognak-e kommunikálni, és hogyan. Azt hiszem, hogy éppen ez a kommunikáció segíthetne annak a célnak az elérésében, hogy kevesebb baleset és kevesebb torlódás legyen az utakon. Nemrég a Google autójának volt egy kisebb balesete a „kommunikációs félreértés” miatt. Mi történt? Azt tapasztalták, hogy az autóik túl óvatosan, „mazsola” módon vezetnek, és ezért vannak az idegenhibás koccanásaik. A többi vezető más viselkedéshez van szokva, másra számít az utakon. Ezért átprogramozták, hogy legyen egy kicsit belemenősebb. Ez be is vált, amíg nem egy busz elé vágott be, és a buszvezető nem hárította el a koccanást. A hírek szerint visszavettek a belemenősségből, ha a másik jármű busz vagy teherautó. Tanulnak vezetni…

Mit mond a Google jövőről? Semmit. Még évekig tesztelnek, és majd keresnek partnereket a megvalósításhoz.

És a Tesla? Elon Musk egy évvel ezelőtt 5-6 évre becsülte az önvezető autó elkészítéséhez szükséges időt. Akkor azt mondta, hogy a legnagyobb hiányosság a számítógép képessége a tárgyak gyors felismerésére. „Determining what an entire object might be when only a piece of it is visible by camera or radar is a key issue for the technology to determine the correct course of action for the vehicle.” Az idei tragikus baleset sajnos igazolta ezt.

A jelek szerint a kínai cég jobban igyekszik, jobban nyomul. Nekik sürgősebb, nekik ott van az óriási belföldi piac, és náluk valószínűleg lazábbak a szabályok. Meglátjuk, hogy mikor jönnek ki a saját autójukkal…

A BCG víziói között szerepel az is, hogy a megapoliszokban (mint New York és Párizs) az önvezető autók megosztása (egy-egy útra való igénybevétele) gazdaságosabb lesz a saját autónál. Ezzel ott csökkenhet a forgalom, ami rájuk is fér. Mi lesz a helyzet a kisebb (néhány milliós) városokban? Mi lesz az autópályákon?

Akarják majd az emberek ezt az egészet? Ilyen véleményeket olvastam a napokban:

  • 2020 körül nagy változás jön. Az emberek nem akarnak majd autót birtokolni. Telefonon hívnak egy autót, az megjön, elviszi őket, nem kell leparkolni, és csak megtett út után kell fizetni.
  • Ez ugyanaz, mint a taxi. Az is telefonhívásra jön, elvisz, nem parkolok vele, a megtett utat fizetem.
  • Megváltoznak a városok, mert 90-95%-kal kevesebb autóra lesz szükség. A parkolókat parkokká alakítjuk.
  • A taxi létezése sem csökkentette az autók számát, és megmaradtak a parkolóhelyek is.
  • A nagy probléma az lesz, hogy az önvezető autó megáll, ha valaki előtte sétál az úttesten. Ha sok ilyen autó lesz, az egész úttest gyalogátkelőhellyé változik, és leáll a forgalom. Az autók utasai rablások célpontjai lesznek.
  • Sok további biztonsági intézkedés kell a halálos balesetek megelőzésére.
  • Milyen unalmas lesz az életünk!

Kedves Olvasó! Te hol tartasz, mit gondolsz? Szívesen hagynád másra az autó vezetését? Mindig, vagy csak unalmas környezetben (városi dugóban, autópályán)? Hiányozna a vezetés élménye? Hogy kiabálnál az ostobán vezető géppel?

Mennyi kérdés? Van még?