Innováció: Mindenki benne van?

Ki találhat ki új szolgáltatásokat és termékeket? Ki újíthatja meg a cég belső folyamatait és a külső partnerekkel való együttműködését?

 „Az innováció  új, vagy jelentősen javított termék (áru vagy szolgáltatás) vagy eljárás,  új marketing módszer, vagy új szervezeti módszer bevezetése az üzleti gyakorlatban, munkahelyi szervezetben vagy a külső kapcsolatokban”
(OECD és Eurostat)

Sok vállalatnál megvannak az erre kijelölt emberek, részlegek és folyamatok. Mindig elégedettek az innováció hatékonyságával, eredményeivel?

Mitől lesz sikeres az innováció területén egy cég vagy egy vezető? Természetesen van néhány külső befolyásoló körülmény, amikre adottságként tekinthetünk, de sokat tehetünk házon belül a siker érdekében. Nemrég olvastam a Harvard Business Review kutatásáról (Research: 10 Traits of Innovative Leaders), amiben az innovatív vezetők közös jellemzőit keresték. Először arra jöttek rá, hogy nem érdemes őket kérdezgetni arról, hogy minek tulajdonítják a saját jó eredményeiket, mert nem adtak igazán jó válaszokat. (A jelek szerint a sikeres emberek sem feltétlenül tudják, hogy mitől is sikeresek.)

Végül a környezetük (főnökök, kollégák, beosztottak) alapos kikérdezésével tudták meg, hogy mit és hogyan csinálnak ezek az innovatív vezetők. Nem meglepő, hogy az első helyen a stratégia, a vízió áll a listán. Azt hiszem, hogy a cél kitűzése és világos bemutatása egyébként is a sikeres vezetők egyik legfontosabb képessége, akár innovációról, akár bármi másról van szó.

Nem fogom a kutatás eredményeit pontról pontra bemutatni, de javaslom az elolvasását (nem hosszú, nincs két oldal az egész). Itt csak hármat emelek ki a tízes listáról:

A kölcsönös bizalom légkörének megteremtése. Ez kell ahhoz, hogy kockázatot vállaljanak, mind a beosztottak, mind a vezetők. A kockázatvállalást nagyban segíti az, ha ez embernek nem kell hátra figyelnie, biztos lehet abban, hogy a háta védve van. A vezetőnek arra van szüksége, hogy bízhasson a kollégái nyíltságában, hogy ő tudja meg először a problémákat, amikor még könnyebb orvosolni a bajt. A kollégáknak abban kell bízniuk, hogy nem válnak bűnbakká, ha valami rosszul sül el. Az erős és megbízható vezető maga tartja a hátát, és nem szolgáltatja ki a kollégáit retorzióknak, amikor jó szándékúan követnek el hibákat. A kockázat és az eredmény is közös – ezt kell éreznie minden résztvevőnek.

Az alulról jövő kezdeményezések bátorítása nagyon fontos, hiszen a jó ötletek általában alulról jönnek. Azok, akik a termékeket állítják elő, a szolgáltatásokat nyújtják a vevőknek, nap mint nap beszélnek az ügyfelekkel, sokat tudnak arról, hogy mi jó, mi nem jó, min kellene változtatni, milyen új dolgokkal lehetne a vevőket jobban kiszolgálni. Ez sok a tudás, javaslat, ötlet rengeteg szervezetben elvész, nem jut el arra a szintre, ahol kezdeni tudnának vele valamit. A bizalom légköre segít abban, hogy a dolgozók egymás között megbeszéljék, megvitassák, értékeljék a felmerülő ötleteket. Ehhez a szervezeti határokon átívelő kapcsolatok kellenek, mert a közvetlen vezető nem mindig ismeri fel az ötlet jelentőségét és a szűkebb csapat sem rendelkezik a szükséges szakértelemmel ahhoz, hogy segítse az ötlet megítélését és alapos kidolgozását. Akinek eszébe jutott a gondolat, sok esetben nem ismeri fel, hogy milyen lehetőségek vannak benne. Ilyenkor segít a többekkel való kötetlen beszélgetés, aminek során kiderülhet az ötlet nagyszerűsége.

A meggyőzési képesség lényeges, amikor azt akarjuk, hogy ne főnöki parancsra, hanem saját akaratukból kövessék a dolgozók a vezetőt. Itt sokat segít az, ha a vezetőnek az „emberi arcát” is ismerik, hiszen az fokozza a hitelességét. Az is hasznos, ha a vezető a gondolkodási folyamatát is megosztja a kollégáival. Így nem a semmiből pattan elő egy új cél, hanem a kialakulását követve jobban megértik a többiek.

Azért ezt a hármat emeltem ki, mert számomra ezek mind ugyanabba a témakörbe tartoznak: transzparencia, nyitottság, széles körű együttműködés, mindenki véleményének a meghallgatása.

Nagyobb, vagy területileg tagolt szervezetben nem könnyű mindenkit bevonni az innovációba, hiszen az emberek nem találkoznak egymással, és sok esetben nem is ismerik egymást. Ilyenkor jól jöhet egy alkalmas online rendszer használata, ami megfelelő környezetet és platformot teremt az ilyen „beszélgetésekre”.

„companies must construct environments and communication platforms that enable opportunities and ideas to find each other – where people can contribute, regardless of whether they are employees, users, partners, suppliers or virtual communities”

Howard Yu, Professor of Strategic Management and Innovation at IMD

Ugye nem meglepetés, hogy erről a témáról is eszembe jutott az online együttműködés, ami jelentős eszköze és segítője a közösségi innovációnak?

Tavaly ősszel írtam már erről, és abban a cikkben hoztam jó néhány véleményt és példát is: Közösségi innováció?  Az ottani példák azt mutatják meg, hogy az innovációban részt vevő közösség nem csak a dolgozókat, hanem a vevőket is tartalmazza, ők is hozzájárulnak a termék végleges kialakításához, és ebben is szerepet kap az online együttműködés (de nem úgy, ahogy a marketingesek eredetileg elgondolták). Sőt, a dolgozók még a saját oktatási anyagaikat is egyszerűen és gyorsan tudják kiigazítani, a legújabb megoldásokkal kiegészíteni.

Kedves Olvasó! Mit tapasztalsz? Az „egyszerű dolgozók” ötletei, javaslatai eljutnak odáig, hogy komolyan megvizsgálják őket üzleti szempontból? Mennyi idő és erőfeszítés árán?