Minőség = biztonság?

Autóipar és minőség – mi van, ha még a számítástechnika is belelép?

Ford-connected-car-2012-6719902507_130a4ce4cb_bAz önvezető autók balesetei kapcsán reflektorfénybe került a minőség és a biztonság, ezért elkezdett jobban érdekelni, hogy is áll ez a téma általánosságban az autóknál.

Biztos sokan emlékeznek még a General Motors két évvel ezelőtti esetére, amiről „Együttműködést vagy életet!” címmel írtam annak idején. Ott a vizsgálat szerint a rossz vállalati kultúra, a felelősségérzet hiánya és a költségek növekedésétől való félelem eredményezte több száz ember halálát a 11 év alatt, miközben nem foglalkoztak azzal a műszaki hibával.

Most elolvastam a Boston Consulting Group elemzését az autóipar minőségi problémáiról és a teendőkről. A statisztikák nem valami fényesek: az 1980-as években hétszáz visszahívás történt, ami kb. 700 ezer autót érintett; a 2000-es évtizedben már 13 milliót hívtak vissza (1300 ilyen akcióban). A 2010-es évtizedről nincs még teljes lista, de a CNN szerint csak a GM, csak 2014-ben 30 millió autót hívott vissza (többnyire súlyos) műszaki problémák miatt.

A növekedés biztos a szigorúbb szabályoknak is köszönhető, de szerintem döntő szerepe van benne annak, hogy az egyre bonyolultabb műszaki megoldások megtervezésére és alapos tesztelésére nem jutott elegendő idő.

A józan ész azt diktálná, hogy meg kell előzni ezeket az emberéleteket is követelő hibákat és a nagyon drága visszahívásokat. A gondosabb tervezés és tesztelés végül olcsóbb lesz, mint az utólagos javítások és a kártérítések és büntetések összege. Az is kérdés, hogy a vevők hogy reagálnak, ha még több autót érintenek majd súlyos hibák.

Rengeteg új technológiai megoldás kerül az autókba, és ezek egy része nem az autóiparból jön, sőt sok esetben nem is régen meglévő, megállapodott cégtől. A nem tradicionális módon fejlesztő és gyártó startup cégek nem egykönnyen illeszthetők be az autóipar magas minőségi követelményeket támasztó folyamataiba. A Tesla májusi tragédiája is részben ilyen problémára vezethető vissza. A hiba másik (és szerintem sokkal jelentősebb) része a Tesla sajátja, mert olyan alkatrészt építettek be, ami nem gyártási hibás volt, hanem tervezetten („by design”) volt alkalmatlan a feladatra.

A jelek szerint az autóipar minőségbiztosítási folyamatai nem tudnak lépést tartani a műszaki változások és az új modellek kibocsátásának sebességével. Ez mindannyiunkat súlyosan érint. Ha meg is ússzuk baleset nélkül, a sok évre tervezett autónk nem olyan lesz, mint szerettük volna.

Arra lenne szükség, hogy a kiváló minőséget minden egyes érintett ember (az autógyártónál és minden beszállítójánál) nagyon fontosnak tartsa, és magáénak érezze a felelősséget érte. Ez nem kizárólag elhatározás kérdése – a vezetőknek minden szinten személyes példával kell elől járniuk. Olyan személyes felelősségi rendszer szükséges, amelyben nem lehet a szőnyeg alá söpörni a hibákat a gyorsabb kibocsátás és az alacsonyabb költség érdekében. Ehhez, persze, kell a megfelelő vállalati kultúra és a korlátozás nélküli belső kommunikáció. Minden szinten meg kell adni az embereknek a lehetőséget arra, hogy véleményt nyilvánítsanak, és megosszák egymással a tapasztalataikat. Ha a szervizes, az ügyfélszolgálati dolgozó, a gyártósori munkás és a tervező mérnök, valamint a minőségellenőr minden információt megoszt (és minden információhoz hozzáfér), ami a minőséggel és a hibákkal kapcsolatos, jobb eséllyel derülnek ki a hibák még a tragikus balesetek előtt. (Két évvel ezelőtt morfondíroztam ezen: Megmenthetjük őket!)

Az elemzés szerint a gyenge minőség okozta költségek gyorsan nőnek: “These changes carry siginificant risks. The costs of substandard quality, already high, are rising fast.” Mik a tennivalók? Van elég sok, és az egész a tervezésben kezdődik. A minőségnek döntő szerepe kell legyen a tervezésben és a gyártás megindításában. Ez, persze, nem csak az autógyártásban van így – mindenhol a tervezés során hozzák meg azokat a jó vagy rossz döntéseket, amiktől a végeredmény jó vagy rossz, biztonságos vagy veszélyes lesz. (Ezt tanítom a főiskolai és egyetemi hallgatóimnak is az informatikai szolgáltatásokkal kapcsolatban. Elméletben tudjuk, a gyakorlati megvalósítás odébb van még.) Az előbb említett BCG elemzés elolvasását javaslom, ha valaki jobban el akar mélyedni ezen a területen.

A gyors innováció és a stabil minőség általában nem jár kéz a kézben. Pedig az innováció a vevők egyik legfontosabb szempontja, amikor márkát választanak (a Boston Consulting Group felmérése szerint). Ezen belül is elsősorban a kapcsolódásokat, a biztonságot és a fogyasztást érintő fejlesztések érdeklik őket. Mihez kell kapcsolódni? Mindenhez! Ahogy a házunk és a munkahelyünk is mindennel kapcsolatban van az interneten keresztül, az autónktól is elvárjuk ezt. Sok autóban van már beépített kommunikációs modul, amiben a SIM-kártya is gyári alkatrész. Hamarosan szinte természetes követelmény lesz a WiFi is, és az autónk végül az otthonunk és a munkahelyünk csatolt része lesz. (Persze, ez azoknak fontos, akik az autóban töltik az életük jelentős részét. Akik tömegközlekednek, a telefonjukon vihetik magukkal az otthonukat és a munkájukat.)

Várhatóan az autók esetében is egyre több hálózati biztonsági probléma derül majd ki a jövőben. Eddig még csak „bemutató” szinten láttunk olyan eseteket, amikor a támadó az interneten keresztül teljesen átvette az autó irányítását, a benne ülő vezető tehetetlen volt ellene. Ez nem önvezető, hanem „hagyományos” autóban történt. Ahogy fejlődik a technológia, egyre több és kifinomultabb lehetőségük lesz a támadóknak – és egyre inkább érdemes lesz ezzel foglalkozniuk a növekvő számú internetre kapcsolt jármű miatt. Ezen a területen még nem kezdődtek el a zsarolásos támadások, de szerintem nem kell sokáig várnunk rájuk.

Persze, ezeknek a drótnélküli kapcsolatoknak sok hasznuk is van, tehát nem kidobni, hanem normálisan megcsinálni kell őket. Az előbb említett Jeep Cherokee esetében az tette könnyűvé a támadást, hogy minden össze van kötve az autóban, és a rádión keresztül érték el a rossz fiúk a gázt és a féket. Ezekre az összeköttetésekre nincs is szükség, csak úgy volt kényelmes kialakítani az elektronikát, hogy minden egy központba van bekötve. Amíg nem volt internetre kapcsolva az autó, ez nem teremtett ilyen támadási lehetőségeket. Most már teremt, ezért várhatóan áttervezik majd a kommunikációs rendszereket.

McKinsey_2014_PNG_Connected_Car_chartA McKinsey 2014-es felmérése szerint a vevők 13%-a nem is hajlandó olyan autó vásárlásán elgondolkodni, ami nem rendelkezik ilyen kapcsolódási lehetőségekkel. A másik oldalon az a 37% van, akit a személyes információ, és az az 54%, akit az autó meghekkelése aggaszt. (Nem ok nélkül!)

Azt hiszem, hogy a világ egyértelműen halad ebbe az irányba, hiszen a kapcsolatokat sok mindenre használják az autókban: távdiagnosztika, hibaelhárítás, balesetek bejelentése. Eredetileg 2015-re tervezték ez utóbbinak a kötelező bevezetését az EU-ban, most 2018 áprilisa a céldátum, amikortól minden új autóba be kell építeni ezt a rendszert. Ha rendesen megcsinálják, sok életet menthet meg a gyorsabban érkező segítség.

Az eddig említetteket nem fogjuk naponta használni, de a dolgok internetére (IoT) való kapcsolódás végtelen lehetőségeket nyújt. Tavaly álmodoztam ezekről: Álom otthon.

Kedves Olvasó! Mit gondolsz erről az egészről? Mennyire érdekel ez a mindenhez kapcsolódó autó?

Egyelőre csak a kapcsolatokról van szó, az önmagát vezető autó még pár évvel arrébb van.

Ami engem illet, most úgy gondolom, hogy ezt a fejlődési lépést kihagyom. Amíg lehet, megmaradok a mostani technológiánál (már ebben a 8 éves autóban is több az elektronika, mint ami jól esik nekem).

Folytatás: Úri huncutság?

Ki az okosabb?

Amikor már nemcsak okosabb nálunk az autónk, hanem bele is beszél mindenbe – sőt, bele is avatkozik, akár rendőrt is hív helyettünk…

20._Station_der_Zukunftsenergientour-_Energieeffizienz-Projekte_SmartHome_in_Paderborn_(12100915513)Az okos otthonoknál hagytam abba a múlt héten, és itt is folytatom. A fűtés telefonos vagy internetes távvezérlése már jó ideje nem valami távoli dolog, hanem a mai valóság része. (Azt azért megnézném, amikor a fafűtéses cserépkályhát is internetről vezéreljük majd…) Na, de komolyra fordítva. Az is régi dolog, hogy a fűtést a külső hőmérséklet és a szél függvényében is tudja vezérelni az automata. Ebben az a jó, hogy nem kell kivárni, amíg a jeges szél elkezdi lehűteni a lakást. Meg lehet előzni, be lehet indítani a fűtést. Ez még mindig a régi, hagyományos megoldás, csak néhány külső érzékelő kell hozzá.

Most jön a felhő és az együttműködés!

Remélem, már vártad Kedves Olvasó, hogy milyen együttműködést tudok beleszőni!

Ha ez az automatika egy szolgáltatáshoz (felhőhöz, ahogy mostanában hívjuk) kapcsolódik, akkor ott összejönnek sok-sok használó mérési eredményei. Így lehet tudni, hogy északnyugat felől hideg szél érkezik, és már a megérkezése előtt be lehet indítani a fűtést. Még kényelmesebb és gazdaságosabb lesz így! A sok használó együttműködése mindenki előnyére válik. Nagyon aktív együttműködést nem is igényel az emberek részéről, mindössze meg kell engednünk a készülékeknek, hogy megosszák egymás között az információt.

Van még egy következő lépés is! Ha a szolgáltatónk figyeli a meteorológiai adatokat és előrejelzéseket, akkor már egészen tökéletesen tudja szabályozni a fűtésünket. Ma én ezt manuálisan csinálom. A pillanatnyi és a várható időjárás alapján döntöm el, hogy hányszor és mennyi fával fűtsek be. Nem mindig találom el, de igyekszem…

Amit eddig írtam, abban alig fedezhető fel a közösségi együttműködés. Annyi történik, hogy megengedem a külső érzékelőknek, hogy beadják a központba az időjárási adatokat. Mi ez? Semmi! Csinálnom nem kell semmit, és nem is adok ki információt magamról.

waze eros forgalomNézzünk egy másik példát! Itt van a waze, egy útvonaltervező szolgáltatás, ami a pillanatnyi forgalmi viszonyok alapján tervezi meg az utat. Ez egy nagyon jó ötlet, és nagyon jól is működik. Nekem kevés tapasztalatom van vele, de az abszolút pozitív, és másoktól is csak jót hallottam róla. Hogy működik? Folyamatosan figyeli az úton lévők mozgását, sebességét, és így tudja a leggyorsabb útvonalat megtervezni (és változás esetén áttervezni). Már elég régen benne van a többi útvonaltervezőben is a lehetőség, hogy bejelentsem, ha valami lényegeset tapasztalok útközben (pl.: baleset, torlódás, rendőr), de ehhez tennem kell valamit. A régi módszerekkel sokkal kevesebb és pontatlanabb információ gyűlik össze, mint ezzel az automatikus megoldással. Mi ebben az együttműködés? Semmit se kell csinálnom, pusztán csak futtatnom a szoftvert, utána miden magától történik. Van itt együttműködés: fontos személyes információt adok ki, és nem is én szerzek belőle közvetlen előnyt, hanem mások. Közvetetten, persze, nekem is hasznos, ha javítom a szolgáltatás minőségét, hiszen így többen fogják használni, és nekem is segít majd legközelebb. Ezt nem szoktuk így végiggondolni – egyszerűen csak szeretünk értelmes kezdeményezésekben részt venni.

Ki emlékszik a blogom legelső írására? 2013. augusztus 8-án egy akkor tervezett (és egy évvel később beindult) hasonló szolgáltatásról írtam. Abban is erős közösségi elem van. A kulcstartómra, a pénztárcámba, a táskámba, a biciklimre tudom tenni a Tile névre hallgató kis ketyerét. Ennek nincs saját SIM kártyája vagy WiFi-je, csak egy Bluetooth van benne. Ezzel kapcsolódik a közelben lévő telefonokhoz és táblagépekhez, amik a Tile szoftverét futtatják, majd így éri el az interneten keresztül a szolgáltató központját. A Tile olyan dolog, ami sok-sok ember együttműködése nélkül értelmetlen. Mi benne az együttműködés? Akkor is futtatom a Tile szoftvert, amikor semmi szükségem rá. Ezzel segítek egy ismeretlennek, aki keresi az eltűnt kulcsát vagy tárcáját, ha az esetleg a közelemben lenne.

Nocsak, ezek tudják, hogy róluk írok?!? Épp most jött tőlük az email, hogy olcsóbb és gyorsabb lett a szállítás Magyarországra, és javítottak a terméken is. (Hangosabb lett a Tile, a párna alól és pár szobával távolabbról is hallani lehet. Fordítva is működik, vagyis a Tile is meg tudja csöngetni az elbújt telefont – némított állapotban is.) Ha többen használják itthon, hasznosabb lesz. Meggondolom, hogy frissítek-e…

Menjünk vissza egy kicsit a házba, pontosabban a munkahelyre! A mai technika mellett sokan úgy is tudnak dolgozni, ha nincs állandó kijelölt helyük az irodában, hanem ott ülnek le, ahol van éppen szabad hely. Ha sokszor dolgoznak ügyfélnél vagy otthonról az emberek, akkor egyébként sincsenek minden nap az irodában, nem érdemes fenntartani számukra egy állandó helyet. Sok papírra sincs szükségünk, a számítógépünk és a telefonunk is mobil – csak az a néhány apróság kell, amitől személyesebb, otthonosabb lesz a helyünk. Ezek elférnek egy kis gurulós szekrényben. Képzeljük el azt, hogy mindenki kap mobilt a cégtől, és reggel az épületbe belépve ezen kapja meg az üzenetet, hogy hol fog aznap ülni. Mire odaér, ég a villany, be van fűtve, és ott a kis gurulós szekrénykéje az asztala mellett. Hogy menne ez? A rendszer folyamatosan tölti az épületet, emeletről emeletre osztja ki az ülőhelyeket. Mindig megfelelő területet tart előkészítve (fűtés, hűtés, szellőzés). Mire odaérünk, odaküldi a szekrényünket és felkapcsolja a világítást. Ha nagyon kedves akar lenni hozzánk, akkor figyel, megtanulja, hogy mekkora fényben és hány fokban szeretünk dolgozni. Jól hangzik? Ízlés dolga. Annyi biztos, hogy már ez sem egy jövőbeli kép. Kinek jó ez? Nem tudom, hogy a dolgozónak jó-e. A cégnek jó lehet, ha ezzel a fűtésen és a világításon tud spórolni. Lehet egy érdekes mellékhatása is: javíthatja a cégen belüli kommunikációt és a részlegek közötti kapcsolatot, ha véletlenszerűen kerülnek egymás mellé a dolgozók.

Ezekben a nagyszerű rendszerekben az egyik közös dolog az, hogy a mozgásunkról mindent megtud a szolgáltatónk vagy a munkáltatónk. Azt is tudhatja, hogy hol vagyunk az épületen belül, hol mennyi időt töltünk. Ennek lehetnek nemszeretem következményei, ha visszaélnek vele, nem jó célra használják. Ismét itt a kérdés: megéri? Szerintem nincs rá általános válasz – esete válogatja. Valamilyen mértékben régen léteznek a dolgozók mozgását követő rendszerek. Vannak ilyenek a céges autókban (főleg a teherautókban) már évek óta. A WiFi, a Bluetooth és a navigációs szolgáltatások újabb lehetőségeket teremtettek.

Ha már szóba jöttek az autók: hírek szerint 2018-tól az EU-ban is minden új autóban kötelező lesz a balesetet automatikusan jelentő rendszer. Ez sok ember életét mentheti meg, ha azonnal értesíti a rendőröket és a mentőket egy ütközés után. Azt is meg tudja (talán) mondani, hogy mennyire súlyos a baleset. Mostanában történt egy érdekes eset az USA-ban: egy autó egymás után két balesetet is bejelentett a rendőrségnek, de a vezető tagadta, hogy bármi is történt volna. Lebukott két cserbenhagyás miatt. Érdekes, ugye, hogy a saját autója jelentette fel? Az ember sok pénzért megveszi, fenntartja, és ez a hála?

Egy ideje töprengenek az érdeklődők egy fontos etikai kérdésen az önmagukat vezető autókkal kapcsolatban: Elkerülhetetlen baleset esetében, hogyan dönt majd az autó, ki sérüljön meg, ki haljon meg? A kérdést így szokták feltenni: Ha abból lehet választani, hogy négy gyalogos haljon meg, vagy az autóban egy ember, hogyan vezet majd az automata? Súlyos kérdés, és egyelőre csak kérdés, de majd válasz is kell…

Az önmagukat vezető autók elterjedéséig még sok víz lefolyik a Dunán, és sok műszaki és jogi problémát kell megoldani. Az internetre kapcsolódó autók viszont már itt vannak, és éppen elég sok gond van velük. Mi a baj? Csak annyi, hogy az egész autó felett át lehet venni az irányítást az interneten keresztül – annyi tervezési hiba van ezekben a rendszerekben. Hogyan? Ma már szinte semmi se mechanikus az autókban, a féket, a gázt és a kormányt is csak áttételesen kezeljük. Mi egy elektronikus szerkezetnek adunk utasítást a pedálok és a kormánykerék révén, és az elektronika ad gázt, fékez vagy kormányoz. Ebbe a folyamatba pedig bele lehet nyúlni kívülről. Sajnos ezekből a rendszerekből csúnyán kihagyták az illetéktelen beavatkozások elleni védelmet az autógyártók. Megindult a védelmi rendszerek fejlesztése is, például az IBM is foglalkozik ezzel. Furcsa világ lesz, amikor majd az autónkba is internetes tűzfalat és vírusellenes rendszert kell tennünk, és azt állandóan frissítenünk. Kezd már számítógép lenni az autó is…

Szeretjük, nem szeretjük – ezt kapjuk! Folyt. köv.