Új szereposztás a felhő miatt

Mit csinál a céges IT, amikor jönnek a felhők? Felveszi a kapucnis kabátot, vagy nagy örömmel kiáll a zuhéba?

A múlt héten arról írtam, hogy az informatikai vezetők miért szerethetik a számítástechnikai felhőt. Az jó, ha szerethetőnek tartják, esetleg szeretik is, de mi is valójában a cég viszonya a felhőhöz? Nem ez a jó kérdés, mert igazából nem a cég viszonyul a felhőhöz, hanem a cég különböző szinten és területeken lévő döntéshozói és vezetői. Az írásom végén megemlítettem a Cisco felmérését, amiből az látszott, hogy nagy szakadék van a valóság és az IT vezetők becslései között: közel hússzorosa a nyilvános felhőből használt szolgáltatások száma (az árnyék IT) a becslésnek. Ez óriási szám, vannak is kétségeim, hogy tényleg ekkora-e az eltérés. Körülnéztem egy kicsit a témában – arról írok ma, hogy mit találtam.

Találtam egy nagyon részletes, sok-sok adatot tartalmazó idei felmérést, ami közel ezer résztvevővel készült. Észak-Amerika dominál (61%) a válaszadók között, a második helyen Európa áll (18%), a maradék egy ötöd jut a világ többi részének. A felmérésben részt vettek az üzleti felhasználók is (14%). Az IT-sok között kb. fele-fele volt a fejlesztő és az üzemeltető.

A válaszadók több mint felénél már több alkalmazás is fut a felhőben, egy negyedénél pedig az első projekt fut. Csak az egy tizedük mondta, hogy nem tervezi használni a felhőt. Ezek szerint az lesz a legjobb, ha realitásnak tekintjük, hogy a felhő elfoglalta a helyét a vállalati IT-ban, és ennek megfelelően foglalkozunk vele.

Mik a jelentés legfontosabb megállapításai? A cégek 82%-ának van hibrid felhő stratégiája (74%-nak volt tavaly). A nagyvállalatok 88%-a használ valamilyen nyilvános felhőt, és 63%-uk privát felhőt, 58% mindkettőt. Látszik, hogy a vegyes megoldások fontosak.

Érdekes a nagyvállalatok (enterprise) és a közepesek (SMB – small and medium business) összehasonlítása. Az előbbieknek csak 3%-át nem érdekli a felhő, az SMB-k esetében ez az arány 14%-os. A válaszokból úgy látszik, hogy a közepes méretűek hamarabb hozták meg a döntésüket, sokkal nagyobb arányban vannak már erősen benne a felhőben. (Megjegyzés: az SMB felső határa az ezer alkalmazott volt – mifelénk az már nagynak számít). Érdekes, hogy az előző évhez képest csökkent a nagyvállalati körben a felhőt intenzíven használó aránya (22-ről 18%-ra), de összességében nőtt azoknak az aránya, amelyek több alkalmazást futtatnak a felhőben (47-ről 56%-ra). Mi lehet ennek az oka? Talán valami módszertani változás a felmérésben?

A nagyvállalatok nem aprózzák el, sokuknak van ezernél is több virtuális gépe a felhőben, és nagy növekedést várnak egy év alatt. Ha az alkalmazások számát nézzük, van is lehetőség a növekedésre, hiszen most a kétharmaduknál az alkalmazások egyötöde sincs a felhőben, bár majdnem a fele alkalmas lenne ott futni. Milyen területeken használják leginkább a felhő lehetőségeit? Nem meglepő, hogy a fejlesztés, tesztelés a webes jelenlét viszi a prímet. Ezeken a területeken több mint egyharmaduknak mindene vagy majdnem mindene a felhőben van. A fejlesztésnek és tesztelésnek nagyon természetes helye a felhő, a platform (PaaS) szolgáltatás (vagy a saját virtualizált szerverek). Itt lehet legjobban kihasználni a gyorsaságot és a rugalmasságot, amikor szó szerint percek alatt áll fel a fejlesztő új szervere, amit rögtön vissza si tud adni, amikor már nem kell. Így könnyű elérni, hogy minden fejlesztő és tesztelő azonos, szabványos környezetben dolgozzon, és a „pedig nálam jól működött” válaszok megszűnjenek.

Csemegézek még egy kicsit ebből a harminc oldalas jelentésből.

Azt szoktam mondani a főiskolai óráimon, hogy a céges IT osztálynak nagyon fontos új feladata a brókeri munka. Mit jelent ez? Tisztában kell lenniük azzal, hogy milyen szolgáltatások érhetők el a felhőben. Elemezniük kell őket a technológia fejlettsége és megbízhatósága, a használhatóság, a biztonság, és még sok fontos kérdés szempontjából. Mire kell ez nekik, miért kell alaposan ismerniük a kínálatot és a lehetőségeket? Ha a vállalati IT nem akar eltűnni a süllyesztőben, hanem fontos akar maradni az üzleti osztályok számára, akkor ebben a felhős világban is értéket kell teremtenie a számukra. Éppen a felhő iránti egyre fokozódó érdeklődést tudja az informatikai vezetés felhasználni a saját javára! Belenőhet a hiteles és megbízható tanácsadó szerepébe, hiszen sokkal jobb helyzetben van, mint bármely külső próbálkozó (feltéve, hogy legalább elfogadható a viszonya az üzleti területekkel). A belső IT osztály pontosan ismeri a cégen belüli rendszereket, és főleg azok kapcsolatait, az adatáramlásokat és a függőségeket. Ennek az ismeretnek a birtokában tudja megtervezni a felhőszolgáltatások bevezetését és üzemeltetését, valamint az ezekkel kapcsolatos költségeket és a szükséges időt. Persze, jöhet egy külső ajánlattevő sokkal optimistább becslésekkel (akár tudatlanságból, akár szándékosan), de a belső tudás birtokában meg lehet mutatni, hogy nem hiteles. Mint tudjuk, az integráció szokott nagyon költséges és bonyolult lenni, és azon szoktak elszállni a projektek alultervezett költségei.

Ha ezt a brókeri feladatot jól csinálja a CIO, akkor tényleg elérheti a cikk elején említett jobb viszonyt az üzleti területekkel. Ennek ellenére idén is csak 28%-uk számára van ennek a témának magas prioritása (2014-ben ez a szám 18% volt).

A vizsgálat összehasonlította, hogy a cég központi IT osztályán dolgozók és az üzleti osztályok tagjai mit gondolnak az IT osztály szerepéről. Tanulságos, hogy mennyire eltérő válaszokat adtak! Egyetlen kérdésben voltak közös nevezőn, mindkét területen 40% szerint legyen a bróker az IT osztály. Az összes többi területen magasabbra tette a saját szerepét az IT osztály, mint ahogy az üzlet látta azt. A legnagyobb eltérés a nyilvános felhő kiválasztásánál volt (59% és 34%). Úgy gondolom, hogy a kiválasztásban a döntő szót annak az üzleti területnek kell kimondania, amit szolgálni fog a felhőbeli alkalmazás. Az IT-nak fontos szerepe van a döntés előkészítésében, de nem az övéké a végső szó. Az üzleti kockázatok (benne az informatikai biztonság) kérdésében az üzleti vezetésnek kell döntenie. Még a szabályzatok kérdésében volt hasonlóan nagy a véleménykülönbség (53% és 31%). Szerintem a szabályzatok is az üzleti vezetés felelősségi körébe tartoznak – az informatikusok a szakértelmükkel és a véleményükkel segítenek, de a döntési felelősség az első számú vezetőé vagy a kockázatkezelési vezetőé.

Azt határozottan pozitív jelnek és a helyzet megértése felé való haladásnak találom, hogy az üzleti területen 18%-ról 40%-ra nőtt azok aránya, akik az IT osztályt a brókeri feladattal ruháznák fel. Ez valószínűleg azt is jelzi, hogy az informatikusoknak sikerült jobb kapcsolatot kiépíteni velük, és kezd meglenni a bizalom. Ezen az úton érdemes folytatni!

Remélem nem lett túl felhős az ősz eleje!