Egy felhőnyi bizalom

Kiben bízunk meg nagyon, kire bízzuk az adatainkat és az ügyfeleink adatait? Kiben bízunk meg annyira, hogy az általa ajánlott üzleti szoftvert, szolgáltatást letöltjük és használjuk? Mi jobb: diverzifikálni, sok szolgáltatót használni, vagy koncentrálni kevésre?

A múlt héten azt írtam, hogy innováció jön a felhőből, ezen a héten mégis kaptunk felhőszakadást és jeget is onnan fentről. Ez csak egy kis kisiklás volt, ezen a héten is jön az innováció, a sok új dolog, amit ötletes emberek kitalálnak és meg is valósítanak. Hogy jut el ez hozzánk, hogy találjuk meg azt, ami nekünk jó és hasznos? Hogy talál meg minket a szoftver előállítója? Ki vezet el minket egymáshoz?

Az egyik jól bevált lehetőség az, hogy a barátaink, ismerőseink már használják, jók a tapasztalataik, ajánlják nekünk is. Tipikusan így kerülünk bele a közösségi hálókba (Facebook, LinkedIn, Twitter), és így hálóznak be a beszélgetős és telefonálós szolgáltatások is (Messenger, Viber, Skype és társaik). A többi dolgot is részben az ismerőseinktől, részben reklámok hatására kezdjük el használni.

A CIO Hungary konferencián hallottam egy másik lehetőségről: a mobilszolgáltatók is beszállhatnak ebbe a láncba. Tóth Levente (Telenor; EuroCloud Magyarország) beszélt a tervekről, hogy a Telenor a saját szolgáltatásaival együtt a felhőben elérhető egyéb szolgáltatásokat is árul majd. Ez nem teljesen új dolog, elkezdődött már egy ideje – most az benne az új, hogy mások által kifejlesztett és nyújtott üzleti szolgáltatásokat adnának tovább a céges ügyfeleiknek, nem is csak egyet-kettőt, hanem lényegesen többet.  Mi ebben a jó? Természetesen jó az ügyfélnek, aki könnyen jut hozzá ahhoz, ami az üzletét segíti. Jó annak, aki a szolgáltatást létrehozta és el akarja juttatni sok vevőhöz, hiszen a mobilszolgáltató rengeteg ügyfelét tudja elérni.

Az a mobilszolgáltató, amelyik rendelkezik a szükséges kompetenciákkal, és ki tudja számunkra válogatni a hasznos mobilalkalmazásokat, betöltheti a „digital beacon” szerepét, azaz irányt mutathat nekünk az appok végeláthatatlan tengerében.

Vajon lesz igény erre a tudásra, tapasztalatra, vagy inkább mindenki maga kutat az appok után és tanul a saját kárán? Tud majd felelősséget vállalni a mobilszolgáltató az általa ajánlott vagy közvetített dolgokért?

A mobilszolgáltatók azt keresik, hogy a hatalmas ügyfélbázisukat (világszerte közel 7 milliárd!) hogyan tudnák még jobban hasznosítani. Mi is van emögött? Nyilván több bevételt akarnak szerezni, de nem ez az egyetlen motiváló tényező. Az is benne van, hogy részesedni akarnak a mások által a mobilinternet-hálózat révén megszerzett bevételből – és erre a nagy ügyfélbázis alapján van is lehetőségük, ha jól csinálják. (Az interneten tartalmat árusító OTT – over-the-top – szolgáltatók egyre nagyobb fejfájást okoznak a távközlési cégeknek és a szabályozó hatóságoknak is. Ezek a szolgáltatások kívül vannak a régi, megszokott körökön, nehéz megfogni és szabályozni őket. Érdekes a téma, megér egy külön írást. A júniusi ITBusiness Club ezzel a kérdéskörrel foglalkozott, és több volt a kérdés, mint a válasz.)

Nem csak mások szolgáltatásait közvetítik az ügyfeleiknek, hanem felhőszolgáltatóvá is válnak a távközlési cégek. A „telco cloud” elnevezés már létezik egy ideje, és azokhoz a nagy távközlési cégekhez kapcsolódik, amelyek beléptek a felhő üzletbe, így jobban kihasználva a meglévő infrastruktúrájukat, és plusz bevételi forrást szerezve maguknak. A jelenség nem új, már hat éve nemzetközi konferenciákat is rendeznek ezzel a címmel, de még nagy a fejlődési lehetőség.

Jó az, ha az internetszolgáltató egyben felhőt is szolgáltat nekünk? Szívesebben megyünk bele abba a felhőbe, mint másokéba? Mik lehetnek az előnyei?

Ha az internetszolgáltatónk saját hálózati központjában üzemelteti a nekünk nyújtott felhőszolgáltatást is, akkor jó minőségű elérést tud adni, hiszen nem a globális interneten keresztül kapcsolódunk, hanem a szolgáltató saját infrastruktúráján. Kevesebb problémánk lesz a sebességgel és a minőséggel.

A felhőben lévő adataink és rendszereink elérhetőségén kívül még azért szoktunk aggódni, hogy másnál vannak, más is elérheti őket. Vajon megbízhatunk a szolgáltatóban? Mit csinál a Google, az Amazon, a Microsoft és az Apple a nála tartott adatainkkal? Beleolvas a levelezésünkbe? Belenéz a vállalati rendszereinkbe? Megszerzi magának az ügyfeleink adatait? Hát igen, ezek a veszélyek mindig ott leselkednek, amikor másra bízzuk a fontos adatainkat… Ahogy Tóth Levente előadásában hallottuk, a telefonszolgáltatónk egy kicsit más kategória ebből a szempontból – már egyébként is rábíztuk sok értékes adatunkat, és nem élt vissza ezzel a lehetőséggel. Benne már eddig is megbíztunk, és így könnyebb még nagyobb bizalmat belé helyeznünk.

Azt célozzák meg a telefonszolgáltatók, hogy megbízhatónak tekintsük őket abból a szempontból is, hogy akár minden fontos üzleti adatunkat tárolhassák (természetesen titkosítva és jól őrizve).

Mit gondolunk erről? Tényleg nem olyan nagy lépés az, hogy az üzleti folyamataink is a telefonszolgáltatónk kezébe kerülnek?

Ha a mobilszolgáltatónk adja nekünk a felhőt, hogyan lesz a forgalom mérése és számlázása? Láttunk már olyan szolgáltatást, aminek a forgalma nem számított bele a havi keretbe. Vannak olyan csomagok, amikben a Facebook használata nem számít bele a forgalomba, és ingyenes. A mobilszolgáltatók megtehetik, hogy a saját tartalomszolgáltatásuk által generált forgalmat is kiveszik a fizetős forgalmi keretből, és ezt kiterjeszthetik a felhőszolgáltatásukra is. Így nem csak jobb minőségű, hanem ingyenes is lehet a szolgáltatás elérése, hogy még vonzóbb legyen, még jobban megérje az ügyfélnek a telco cloud használata.

Szóval, egy pillanatra úgy tűnik, hogy a telefonszolgáltatónk lesz egyben a felhőszolgáltatónk is, és mindenki boldog lesz. Ha egy kicsit jobban belegondolok, vannak ennek az elképzelésnek korlátai is. Milyen felhőről beszélünk? Ha szervereket, számítási kapacitást és tárterületet bérlünk (IaaS felhő), akkor stimmelhet a dolog. Ezek meglehetősen szabványos szolgáltatások, majdnem mindenki ugyanazt tudja nyújtani. De ez nem arról szól, hogy innovációhoz jutunk a felhőből. Ha kapacitást vásárolunk, akkor megtakaríthatunk beruházást és költséget, rugalmasabban tudunk alkalmazkodni a gyorsan változó kapacitásigényekhez, de sem a szolgáltatásainkban, sem a rendszereinkben nem történik lényeges változás. Persze a kockázat se nagy…

Mi a helyzet, ha egy nagyszerű új rendszerre, szolgáltatásra bukkanunk a felhőben, és azt akarjuk használni (vagyis szoftvert, SaaS szolgáltatást akarunk venni)? Lehet, hogy ezt éppen a mi telefonszolgáltatónk nyújtja, de az igazán új dolgok esetében sokkal valószínűbb az, hogy tőle teljesen független az, aki kitalálta, akitől megvehetjük. Mit csinálunk? Indulunk és megvesszük?

Ha korlátozzuk magunkat egy szolgáltatóra, akkor hamar ugyanott leszünk, ahol voltunk: az üzleti osztályok azt látják, hogy az IT nem tud gyorsan alkalmazkodni a változó üzleti igényekhez, kerékkötője a változásnak… Ne legyünk kerékkötők! Tartsuk inkább nyitva a szemünket, vegyük észre azokat az új dolgokat, amik segíthetik a cég fejlődését, vizsgáljuk meg alaposan, és álljunk készen a bevezetésükre, amikor felmerül az üzleti igény!

Van még egy alaptípusa a felhőnek, a platform (PaaS). Ebben az esetben szoftverfejlesztő és -futtató eszközöket használunk a felhőből, ebben nagyon jó partner lehet az internetszolgáltatónk. A felhőben való fejlesztésnek rengeteg előnye van (ezekbe most nem megyek bele részletesen – Szentiványi Gábor előadásaiból minden lényegeset meg lehet tudni erről a témáról). Ez tipikusan olyan terület, ahol a kapacitást nagyon rugalmasan kell változtatni a fejlesztés és a tesztelés különböző fázisaiban. Ha külső fejlesztők is bekapcsolódnak a munkába, még jobb szolgálatot tehet a felhő: nem kell a belső hálózaton dolgozniuk, hanem a jól elkülönített szolgáltatói felhőben tudunk együttműködni velük.

A felhők szépen, lassan elvonulnak, jön a napsütés…