Kell falusi újság az internetre?

Miért írunk az interneten? Mit akarunk elérni vele?

Amióta rendszeresen írok itt az interneten, foglalkoztat az a kérdés, hogy mit és hogyan érdemes nyilvánosan megosztanom, meddig menjek el a tudásom és a tapasztalatom ingyenes átadásával. Mi is a célja az internetes írásoknak? Leírtam már egyszer-kétszer az ezzel kapcsolatos gondolataimat. Mik is a főbb pontok?

Azt hiszem, minden írásnak az az egyik motiváló ereje, hogy az ember szeret írni. Jólesik kiírni magamból a véleményemet, a gondolataimat. Amióta viszonylag egyszerű művelet az írás (nem kőtáblába kell belevésni a szövegeket), sokan írtak és írnak naplót vagy azt helyettesítő leveleket. Ilyen esetben nem a közlés az elsődleges cél, hanem a „kiírás”. A blogolás is naplónak indult, eredetileg „weblog” volt a blog elnevezése. A története már nagyjából húsz éves, és az utóbbi néhány évben lett belőle valódi üzleti eszköz.

Ha már az üzletnél tartunk: az írás pénzt is hozhat a konyhára, meg lehet belőle élni, bár nem túl sok embernek és nem mindig fényesen. A közvetlenül pénzért való írást most ki is hagyom, inkább másfelé folytatom az elmélkedést.

Mi van akkor, amikor látszólag ingyen írunk, de mégis várunk belőle valamilyen hasznot? Azt hiszem, hogy manapság a bloggerek nagyobb részt ezzel a motivációval írnak. Nagyon megtetszett nekem néhány évvel ezelőtt, hogy a recepteket összegyűjtő és (történetekkel kiegészítve) közzétevő emberek egy része egyszer csak könyvet is kiadott, majd megjelent a tévében is. A virtuális világból bejutott a valódiba. Jó dolog, hogy az internet kibontakozási lehetőséget ad az arra érdemeseknek!

A céges üzleti használat is megjelent már, és virágzik is. Erről se akarok itt írni. Nekem is van róla véleményem, de annyira jól nem tudnám összefoglalni, mint Pécsi Ferenc teszi ebben az írásában. Ez mostanában népszerű téma, sokan írnak róla, egy jó írást elemeztem a múlt héten.

Szóval, miért is írok blogot? Az egyik fontos cél az, hogy megismertessem magam, a tudásomat és a gondolataimat. Kikkel? A blog szabadon elérhető – örülök, ha minél többen olvassák. Ha megosztják, hivatkoznak rá, idéznek belőle, az még jobb! Hányan olvassák? Havonta 270 körül van az olvasók száma, és ők átlagosan 2,5 cikket olvasnak el egy-egy alkalommal. Nem nagy számok ezek, de talán nem is rosszak egy kezdőtől, aki nem is reklámozza a blogját. Miért nem reklámozom? Azt gondolom, hogy a célközönségemet nem tudnám hatékonyan elérni Google vagy Facebook reklámokkal. Persze tévedhetek… Az tetszik legjobban a statisztikámban, hogy aki benéz hozzám, mindjárt több cikket is elolvas. Van olyan írásom, amit 5-6 hónapja majdnem minden nap megnyit valaki. Ennek igazán tudok örülni!

Másik nagyon fontos célom párbeszéd létrehozása. A kedvenc témám az együttműködés – ez nem lehetséges párbeszéd nélkül. Ebben nem érzem még a sikert. Van egy-egy hozzászólás, ezeknek nagyon örülök, és igyekszem reagálni is rájuk, de ez kevés. Tudok olvasókról, akik minden héten várják az írásaimat, van is véleményük, szeretik is olvasni, de nem sikerült még megmozgatnom őket egy hozzászólás erejéig. Talán majd…

Mi lehet az alacsony aktivitás oka? Ez magyar sajátosság? A sok olvasóval rendelkező, komoly szakemberek írásaihoz is alig szólnak hozzá a magyar LinkedInen. Miért?

Miért jók a hozzászólások? Számomra az a legfontosabb, hogy tanulok belőlük. Hogy látja ő ezt a kérdést? Mik a tapasztalatai? Mi jut róla az eszébe? Egy üzleti blog esetében azonban nem csak a tanulás miatt fontosak a hozzászólások, hanem a közösség bevonása, vagyis az együttműködés miatt is! (Már megint itt tartok…) Ehhez szükséges az is, hogy eljusson a célközönséghez a blog, amit reklámok mellett a Facebook, LinkedIn, Twitter, Google+, stb. megjelenésekkel, vendég szerzők meghívásával és másoknál vendégként írással is elő lehet mozdítani. Kellenek a hozzászólások, mert a vevőink és potenciális vevőink véleménye és kérdései aranyat érnek!

Mi van a cégeken túl? Mi a helyzet azokkal a közösségekkel, amelyek nem közvetlenül profitérdekeltek, de népszerűsíteni akarnak valamit? Nekik is fontos az, hogy széles közönségük legyen, sokan olvassák azt, amit magukról vagy a nekik fontos ügyről, helyről, eseményről írnak.

Van egy konkrét példám is: egy kis üdülőfalu, azon belül is egy helyi újság. A falusi újságok általában a helyben élőknek szólnak, az ő problémáikkal foglalkoznak, és nekik nyújtanak helyileg érdekes információt. A terjesztésük épp ezért jobbára a falura korlátozódik, online terjesztésük nem fontos. Ha léteznek is online, nem lényeges, hogy keresési találatokban előkelő helyen szerepeljenek. Más a helyzet egy üdülőhely esetében. A helyi újság értékes tartalma fontos szerepet játszik a település marketingjében. Az természetes, hogy a fontos eseményekről és tervekről szó esik benne, de emellett más érdekes írások is lehetnek, amelyek vonzzák az olvasókat. Így nem csak azokhoz lehet eljutni, akik kifejezetten a falu újságját keresik, hanem egyéb keresések is hoznak olvasókat.

A konkrét példám Balatonakarattya civil havilapja, az „Akarattyai Szilfalevél”, ami tavaly nyáron indult a Balatonakarattya Fejlődéséért Alapítvány kiadásában. A lapnak tavaly négy száma jelent meg, és most erőforrások hiányában téli álmot alszik. Bár szeptember közepe óta nem jelent meg, még most is kap keresési találatokat az újság online verziója. Minden nap van olvasója, és egy olvasó több cikket is elolvas. Az aktív időszakában havi 1500-2000 olvasója átlagosan 2,5-3,5 cikket olvasott el. Azóta csendesebb a forgalom, januárban csak 350 olvasója volt, akik átlagosan 3 cikket olvastak.

Milyen formában jelenik meg ez az újság az interneten? Nem a legegyszerűbb és legolcsóbb megjelenést választottuk, ami a PDF feltöltése lett volna. Miért nem tetszett a PDF-ben való online megjelenés (ami a falusi lapok szokásos megjelenési formája, hiszen ezzel alig van munka)? Mi a baj a PDF-ben megjelenő újsággal? Nehezen olvasható, le kell tölteni. Mobilon élvezhetetlen, és ez baj, mert Magyarországon is gyorsan nő a mobilon internetezők száma (januárban 3,1 millió aktív előfizetés volt) – őket nem szabad figyelmen kívül hagyni! (A vezetékes internet előfizetések száma csak 2,5 millió közelében van.)

Mi lett a megoldás? Minden egyes cikket átdolgoztam egy-egy blogbejegyzéssé, és úgy publikáltam az újság online változatában. Miért érdemes ezt a sok munkát befektetni és blogot csinálni az újságból?

• Könnyen olvasható lesz az újság. Nem kell az egész PDF-et letölteni, cikkenként lehet olvasni.
• Nincsenek elzárva a mobilon internetezők. A blognak van telefonra és táblagépre optimalizált megjelenítése is, kis képernyőn is könnyen olvasható.
• Kapunk használható statisztikákat. Tudjuk, hogy mit, mikor, hányan olvasnak.
• Az olvasók hozzá tudnak szólni az írásainkhoz, párbeszédet tudunk folytatni velük.
• Cikkeinket internetes kereséssel könnyen megtalálják. Még az utolsó cikk megjelenése után 5 hónappal is az első vagy a második oldalon jelenünk meg a Google találati listáján.

A falusi közösség építésében jelentős szerepük van az online csatornáknak. Sokat segíthet a polgármesternek és az önkormányzati testületnek, ha minél több helybéli polgár és üdülő véleményét ismeri meg a döntései meghozatala előtt. A viták és beszélgetések jó alkalmat adnak a legjobb megoldások megtalálására, kiegészítik vagy helyettesítik a hagyományos falugyűléseket (amik már kimentek a divatból). Arra is tökéletes az online közösségi tér, hogy a falu irányítói elmagyarázzák a döntéseiket, megértessék az okokat és a remélt eredményeket, így az érintettek úgy érzik, hogy törődnek velük. Kell is ez a fórum, hiszen bár nyilvánosak a testület ülései, azokra csak kevesen tudnak munkaidőben elmenni, és nincs is lehetőségük kérdezni vagy hozzászólni.

Csak javasolni tudom minden falu polgármesterének, hogy minél nagyobb mértékben használja ezeket a modern lehetőségeket. Csodálatos eredményeket érhet el mind a helyi közösség építésében, mind a helybeli vagy nem ott élő, de segítőkész és hozzáértő emberek bevonásában, tudásuk hasznosításában.

Ki ismer jó példákat arra, hogy az önkormányzat aktívan részt vesz az online közösség építésében? Hol pezseg az ilyen közösség és együttműködés?