„Egy levélíró nosztalgikusan említi a XIX. századot, a békés haladás emlékeit. A század küszöbén érkeztem ide, és ha visszagondolok életem első évtizedére, amikor a XIX. század még valóság volt, csak arra emlékezem, hogy a mindennapos élet elmondhatatlanul fáradtságosabb, primitívebb, egészségtelenebb volt, mint az átkozott XX. század, amikor emberek százmillióját ölték meg háborúkban és forradalmakban, de ugyanakkor a létezés emberibb volt a tömegek számára is, mint a XIX., vagy bármely előző században. És az életkor kétszerese, mint volt 150 év előtt. … Apai nagybátyám 1849-ben meghalt »hazánk szerencsétlen viszonyai által elősegített bélgyengülésben«, ma vakbélgyulladásban csak a balek hal meg. »Jobb« volt a múlt században? Mi a jobb? Mindenestül ma sokkal gyorsabban és tovább élünk.”
Márai Sándor: Napló 1984-1990. Helikon Kiadó. p.7. (1984. január 7.)
Szerintem teljesen szubjektív, ki hogyan ítéli meg, hogy felfelé vagy lefelé haladunk, mert ez mindenkinek az egyéni sorsából, élettapasztalatából, életérzéseiből szűrődik le.
Márai mára aktualizált verziója így szólna: ma sokkal gyorsabban és tovább élünk – a mókuskerékben.
Kész szerencse, hogy nem emlékszünk korábbi életeinkre, mert nem győznénk még azt is cipelni.
KedvelésKedvelik 1 személy
Szerintem is szubjektív. Én is az vagyok 🙂
Örülök, ha egy általam (már ez előtt is) nagyra becsült gondolkodóval éppen egy véleményen vagyok.
KedvelésKedvelés