A gazda szeme hizlalja a jószágot?

Minden jól működik magától, vagy legyen gazdája a közösségi együttműködési térnek? Mindent a tagokra bízhatunk, vagy kell az irányítás? Ha kell, hogyan?

Tudom, hogy jó a cégnek az, ha a dolgozók használják az online együttműködés eszközét, széles körben osztják meg egymással tudásukat, ötleteiket, segítenek, megválaszolják a kérdéseket.

Ez így szép és jó, de mit tehetek én, ha a rendszer egyik gazdája vagyok?

A példamutatás fontos és hasznos dolog. Úgy kell használnom a rendszert, úgy kell viselkednem, ahogy azt tanácsolom a többieknek. Ez a minimum, erre érdemes nagyon odafigyelni, mert a jó és a rossz példa is ragadós. (A rossz inkább.)

Hogyan bátoríthatom még őket? Az interakció az egyik kulcs. Ha látok egy megosztást vagy más bejegyzést, ami számomra releváns,

• hozzászólok, válaszolok, adok egy „like”-ot;
• terjesztem, felhívom rá azok figyelmét, akiket érdekelhet;
• válaszolok a kérdésre, ha tudok;
• továbbítom a kérdést annak, aki ért hozzá.

Hogyan tudom értékessé tenni az együttműködési hálót minél több ember számára?

• A máshol megkapott információt ide irányítom, hogy mindenki számára elérhető legyen. Ha valaki emailben küld érdekes hírt, megkérem, hogy tegye fel az ide. Segítek neki abban, hogy ezt megfelelően csinálja (kulcsszavak, csoportok használata). Utána magam is terjesztem.
  Ha nem megy neki, felteszem én, és hivatkozom a forrásra, hogy az övé legyen az érdem és az elismerés.
• Kérdeznek tőlem valamit, ami másoknak is hasznos lehet: megosztom a kérdést és a választ is ebben a rendszerben.
• Kérdeznek, de nem tudom a választ: javaslom, hogy itt kérdezze meg. Segítek neki a kérdés jó megfogalmazásában, ha szükséges. Eljuttatom a kérdést minél több emberhez, aki segíthet.

Nagyon fontos, hogy a tagok gyorsan és egyszerűen találják meg az információt, amit keresnek, akkor fogják használni, akkor érzik értékesnek. Mi kell ehhez?

• Könnyen érthető rendszerezés.
• Legyen egyszerű optimálisan használni a rendszert, könnyen találják meg a tagok a bejegyzéseik legjobb helyét.
• Gyakori „rendrakás” – a nem jó helyre írt vagy nem jól kulcsszavazott bejegyzések javítása
• Jól használható keresés.
• A tagok ismerjék a keresési lehetőségeket, és tudják hatékonyan használni őket.

Az egyszerű használat egyik kulcsa a csoportok megfelelő kialakítása, ez lehet az egyik eleme a rendszerezésnek.

Mire kell figyelni a csoportokkal kapcsolatban? Az emberek hajlamosak létrehozni egy-egy újabb csoportot, amikor eszükbe jut egy téma. A csoport neve és célja a konkrét, pontosan meghatározott témát tükrözi, megkülönbözteti a hasonló témájú más csoportoktól. Ez nagyon jó ötletnek tűnik az első pillanatban, sikerül is tagokat toborozni. Megindul a beszélgetés, jönnek az új információk és ötletek, hozzászólnak, megvitatják. A csoport virágzik, azonban a kezdeti lelkesedés hamar kifullad (a csoport gazdája és a tagjai részéről is), csökken a hozzászólások száma, unalmassá válik a csoport, magukra hagyják a tagok. A hálózat új résztvevői közül néhányan érdeklődnek a csoport témája iránt, ezért belépnek, beleolvasnak a korábbi bejegyzésekbe, hozzászólnak, kérdéseket tesznek fel. Azonban a régi tagok már nem járnak erre, az új ember magában beszél… Ő is lelép. Így halnak ki a szűk témára specializált csoportok.

Mi a megoldás? Nincs szükség a nagyon szűk témával foglalkozó csoportokra! Új csoport létrehozása előtt nézzük meg, hogy van-e már hasonló témájú csoport, és ott kezdjünk a saját témánkról írni, beszélgetni. Így egyből egy nagyobb társaságban tudjuk megbeszélni, többen járulnak hozzá a saját véleményükkel, tudásukkal. Ezt, persze, könnyebb mondani, mint csinálni! A hálózat gazdájának fontos szerepe van, ő tudja segíteni a többieket.

Nem azt írtam a múltkor, hogy nem kell mindent agyonszervezni? Most meg korlátok közé akarnám szorítani az egyéni kezdeményezést? Itt jön a tapasztalt „gazda” (adminisztrátor) szerepe. Mit csináljon a gazda, mi az ő dolga?

• Oktatja a többieket, elmagyarázza nekik, hogy mire és miért vigyázzanak, ha jól működő és hasznos hálózatot akarnak maguknak.
• Jelen van a hálózatban, észreveszi, ha nem jól alakul valami, és igyekszik kijavítani. Ha valaki nem a megfelelő csoportba írt, javasolja neki, hogy írja meg ott (is).
• A több csoport számára hasznos bejegyzéseket megosztja a többi csoportban is.
• Ha túlságosan szaporodnak a csoportok, javasolja a hasonlók összevonását.
• Ha kezd kiürülni egy túl specifikus csoport, javasolja a beolvadását egy hasonló témájú nagyobba.

A gazda szeme hizlalja a jószágot, ezért szorgosan kell dolgoznia a gazdának, jelen kell lennie a hálózatban. A jelenléte nem csak az oktatást és a hibák javítgatását jelenti. Meg is előzheti a csoportokkal kapcsolatos problémákat. Hogyan? Kialakítja a cég szervezetének és tevékenységének megfelelő csoportokat, tájékoztat róluk mindenkit, szorgalmasan reklámozza a használatukat. Ha kiderül, hogy valóban szükség van még újabb csoportokra, azokat is jól átgondoltan (a tagokkal egyeztetve) hozza létre.

Felmerülhet az a javaslat is, hogy az „egyszerű” tagok egyáltalán ne hozhassanak létre csoportokat. Ezzel ki lehetne küszöbölni egy csomó problémát, de nekem mégse tetszik. Miért nem? A közösségi rendszerek lényege a szabadság, a szabad kezdeményezés. Szerintem hosszú távon előnyösebb hagyni az embereket hibázni, abból is tanulnak, és jobban csinálják majd. Ha sok korlátot építünk, elmegy a kedvük az egésztől, éppen a lényeget veszítjük el.

Kedves Olvasó! Mit gondolsz erről? Mennyire hagyjuk maguktól folyni az eseményeket? Korlátokkal előzzük meg a hibákat, vagy vállaljuk a kockázatot, hagyjuk megtörténni és javítgassuk őket?