Tanul a tanár

Talán tudod, Kedves Olvasó, hogy két főiskolán tanítok. Ha eddig nem tudtad volna, most elárultam. Nos, a félévnek vége, lassan el is felejtjük…

Szokás szerint, most is megkértem a hallgatókat, hogy válaszoljanak egy anonim kérdőívre, mert nagyon érdekel, hogy mi tetszett nekik és mit nem szerettek.

Ezekben a válaszokban is látszott a jelentős különbség a nappali és a levelező tagozat között. Korábban már a házi dolgozatok esetében is nagy volt a differencia, a levelezőn jobb, tartalmasabb dolgozatok születtek. Számokkal kifejezve: a nappalin 77%-os, a levelezőn 94%-os, az MBA-n 99%-os volt az átlagos pontszám. A nappalin, sajnos, volt néhány értékelhetetlen (nulla pontos) házi dolgozat is (a lényegében szabadon választott témából).

stat-2013-14-II-hazidolg

Visszatérve a kérdőívekre: a levelezőn valamivel nagyobb arányban válaszoltak (51%), mint a nappalin (41%), és ez utóbbin az is kiderült, hogy a válaszadók majdnem felét nem is érdekelte a kurzus témája (ami infrastruktúramenedzsment volt, ITIL alapon). Annak, viszont, nagyon örültem, hogy azok közül, akik eredetileg nem akarták felvenni a tárgyat, majdnem mindenki nagyobb részt érdekesnek és hasznosnak tartotta az órákat! Lehet, hogy nyertem egy-két embert a témának?

Kaptam sok dicsérő megjegyzést az előadások tartalmára és az előadási stílusomra vonatkozóan, ezeknek örülök, és jól esnek. Tanulságul is szolgálnak, hogy mit erősítsek, és mit ne változtassak meg a következő félévben. Még hasznosabbak a „mit kellett volna másképp” kérdésre adott válaszok. Ezekből az derül ki, hogy még több gyakorlati példa, esettanulmány és sztori emészthetőbbé tette volna az anyagot. Gyakorlati példák voltak, és több hallgató ki is emelte ezeket a jó dolgok között, de valahogy többet kell majd legközelebb bepréselnem. Az ezzel a gondom, hogy ugyanakkor az „elmélet” is fontos, azt is hasznosnak találták, így nem sokat lehet abból se faragni. Ha hozzáteszem, hogy több szünetet is szerettek volna, akkor alaposan meg kell majd gondolnom, hogy mit csinálok a következő félévben.

Igen, a több szünet iránti igényt abszolút megértem! Ezt a levelező hallgatók írták, akiknek péntek délután lényegében egyhuzamban volt hat tanítási órájuk velem. Ez nekem se volt könnyű. Az első ilyen nap után szó szerint vonszoltam magam hazafelé. A következő sokkal könnyebben ment. Irtó gyorsan szokik hozzá az ember az új fajta terheléshez!

Azt is megemlítették a levelezőn, hogy több idő kellett volna, hogy jobban el tudjunk mélyedni a témában. Ez szerintem is így van, valóban hasznos lett volna több óra. A nappalin 52 óránk volt, a levelezőn csak 24, és az MBA-n is hasonló (25). A nappalis hallgatóknak sokkal részletesebben tudtam mesélni a megvalósításról és több saját gyakorlati tapasztalatomat tudtam megosztani velük. Érdekes, hogy a levelezőn mégis jobban értékelték és igényelték a való világból vett példákat. Ez arra utal, hogy számukra többet jelentett ez a kurzus, jobban el tudták helyezni a saját munkájukban.

Jelenlét. Na, ez is egy érdekes téma! A nappali tagozaton kötelező a jelenlét, legfeljebb három alkalommal szabad hiányozni a 13-ból. Itt egy kicsit elszámoltam magam. Arra számítottam, hogy a hallgatókat amúgy is érdekli a téma, és ez elég ahhoz, hogy végigüljék a négy órát. Na, ez nem így volt! Sokan elmentek a fele után a szünetben, pedig utána voltak a tényleg érdekes ITIL esettanulmányok. Ez sem volt elég vonzó, ezért a félév utolsó negyedében még azt is bevezettem, hogy az utolsó negyed órában bónusz pontokat lehetett röpdolgozattal szerezni. (Ezt a jó ötletet a több éve oktató menyemtől kaptam.) Így is mérsékelt volt a végig maradók száma… Ők voltak a kemény mag, akiket érdekeltek az esettanulmányok és a feladatok, és tanultak is belőlük. Az érdeklődés és a munka meglátszott az eredményükön is!

Ami a féléves eredményeket illeti, ott is látszott a különbség tagozatok között. Lényegében ugyanaz volt a számonkérés módja és a követelmény. A lényeges eltérés az volt, hogy a nappalin sokkal több lehetőségük volt a hallgatóknak a félév során a ZH-feladatokat gyakorolni. Azt hiszem, hogy az átlagok főleg a téma iránti érdeklődést tükrözik:

stat-2013-14-II-jegy

Mit szűrtem le magamnak ezekből a válaszokból és azokból, amiket levélben vagy szóban kaptam?

  • Érdemes volt azt a rengeteg időt rászánnom a készülésre, a vetített anyagok és az órai feladatok előállítására. Ezeken alig kell változtatni. (Egy kicsit kell, mert nem mindennel voltam elégedett.)
  • Az esettanulmányok jók voltak, segítettek az elméletben megismert elvek és módszerek jobb megértésében. Csinálok még több esettanulmányt!
  • A nappalin jobban kell „harcolnom” azért, hogy az egész órán ott legyenek a hallgatók. Nem hiszem, hogy a kétszeri katalógus (amit javasoltak) lesz a jó megoldás. Inkább több hangsúlyt fektetek az órai munkával szerezhető pontokra. Talán ez elég motiváció lesz.
  • A nappalin kb. jó volt az elmélet és a gyakorlat aránya. Ott az a feladatom, hogy jobban ösztönözzem a hallgatókat a gyakorlati munkában való részvételre. Ebben a félévben inkább csak „játék” volt az esettanulmányok csoportos kidolgozása, a tudáson kívül nem járt érte jutalom. A következő félévben kitalálok rá egy pontozást.
  • A levelezőn tömörítenem kell az elméleti anyagot, hogy több idő maradjon az esettanulmányokra. Eközben ne maradjon ki semmi fontos!
  • Szeretném bevonni a hallgatókat online együttműködésbe. Ez természetes azoknak, akik már használnak egy-két közösségi fórumot – nem lesz nehéz, ha sikerül az érdeklődésüket felkeltenem. Na, ez a feladat! Még nincs meg a pontos terv, ennek a kitalálása az egyik programom a nyárra.

A következő részben a mobil biztonság órák tanulságairól írok.

Kedves Olvasó! Ha érdekelnek a részletek, itt megtalálhatod a válaszok összesítését és az összes szöveges választ a nyitott kérdésekre:

IM, levelező, ZSKF       IM, nappali, ZSKF            IM, MBA, BKF

ZSKF válaszok és  BKF válaszok

Engem viszont nagyon érdekelnek a vélemények és a tanácsok!

Kedves Hallgatók! Örömmel veszek minden hozzászólást, kiegészítést, további javaslatot!

Kedves Oktatók! Örülnék minden tanácsnak és javaslatnak!

 

Tanul a tanár” bejegyzéshez 15 hozzászólás

  1. Pali, nagyon jó összefoglalás. Nekem is sajnos szörnyű tapasztalatom van a hallgatói bejárással és aktivitással kapcsolatban. Nálunk a BME-n az a vérforraló, hogy az óra után hosszú tömött sorokban tódulnak be a hallgatók a terembe, hogy lehúzzák az ujjlenyomatukat… 😦

    Jól értem, hogy ez a kérdőív a normálisan kötelező “Oktatók hallgatói véleményezése” mellett egy önszorgalmi kérdőív volt saját kérdésekkel, aminek még haszna is van?

    Kedvelik 1 személy

    1. Úgy veszem észre, hogy a katalógus nem funkcionál igazán. Persze, én is voltam úgy, hogy szünetben jelentkezik a hallgató: “elkéstem Tanár Úr, írjon be legyen szíves”, de már kabátban van, és rendesen el is köszön. Kételkedem abban, hogy rendőrködnünk kell. A következő félévben minden órán lesz órai dolgozat vagy más pontot érő munka, vagy az elején, vagy a végén, vagy kétszer. Ezek nélkül meg irtó nehéz lesz jegyet szerezni.
      Kérdésedre: igen, ezek a saját kérdőíveim, függetlenül az iskoláktól. Kaptam olyan visszajelzést, hogy bátor vagyok. De, mitől kellene félnem ? 🙂

      Kedvelés

  2. Kedves Tanár úr!

    Már korábban is szerettem volna megosztani a kérdőívvel kapcsolatban a meglátásomat. Én úgy ültem be az órára, hogy nagyjából tudtam van olyan, hogy ITIL és hogy nagy vonalakban mire való.

    Ami tény, és ez nem róható fel semmiképpen sem hibának, de az óraszám kevés ahhoz az anyagmennyiséghez és tudáshoz, amit át szeretett volna nekünk adni. Én úgy gondolom tanácsos lenne, ha megoldható, több terhet róni a hallgatóságra, olyan szempontból, hogy bizonyos elméleti jellegű részeket, önálló feldogozásra kiadni (ezt akár később számonkérni az esettanulmányok során), amelyek ismeretére szükség van ahhoz, hogy akár esettanulmányokat oldjon meg az ember. Az így felszabadult időt pedig a kérdőívben (MBA) is jelzett több gyakorlati példa, esettanulmány megoldására lehetne fordítani. Ugyanakkor – személyes tapasztalat- jól tudom a fenti módszer hatékonyan csak elkötelezett hallgatók mellett valósítható meg (azaz alapképzésben nem biztos, hogy ez működne).

    Összességében én azt kaptam, amit vártam, de sokat kellett hozzáolvasnom, hogy “laikusként” kerek egészként szemléljem a kurzus anyagát. Köszönet érte!

    Tisztelettel:
    Biró L. Norbert

    Kedvelik 1 személy

    1. Köszönöm a véleményét és a hozzászólását! Tényleg sokat segít, ha a hallgatók elmondják, hogy nekik milyen volt, mit javasolnak. Tetszik a javaslata, a következő félévre igyekszem megvalósítani. Szerencsére, van még addig sok idő…

      Kedvelés

  3. Tisztelt Tanár Úr!

    Bevallom őszintén engem egyáltalán nem leptek meg az eredmények, s úgy vélem én nem is fektetnék túl nagy energiát a különböző tagozatokon (nappali, levelező, levelező MBA) tanuló hallgatók eredményeinek (felfelé történő) kiegyenltésébe. A nappalisoknak messze több lehetőségük van ott lenni az órákon, felkészülni a számonkérésre, mint egy levelezősnek, mégis ők produkálnak rosszabb eredményeket. Hogy miért?

    Szerintem ez egész egyszerűen a koruk miatt van. Egy kora huszonéves nappali tagozatos diák messze nincs annyira motiválva a tanulásra (én sem voltam annak idején), mint az aki kicsit később levelezőn (munka mellett) tanul, és persze messze alulmúlja a motivációs szintje a képzésért fizető, jellemzően családos, legalább a második végzettségét szerző harmincas, negyvenes, ötvenes MBA hallgatót. Lehet időt és energiát fektetni ennek a megváltoztatásába, de szerintem felesleges.

    Én egy dolgot látok csak fontosnak, hogy érdekfeszítő és jól összeszedett, valamint elektronikus formában könnyen hozzáférhető legyen a tananyag. Ebben az esetben, amikor az ifjú titánoknak benő a fejük lágya, önszorgalomból fogják elővenni a korábban ritkán forgatott egyetemi tananyagot és meg fogják tanulni. Ez pedig jól is van így, elvégre az oktatás célja nem az, hogy a vizsgán produkáljanak kiemelkedő eredményt, hanem, hogy a munkájuk során tudják hasznosítani az órán elmondottakat.

    A fentieknek megfelelően én nem igazán módosítanék a kiadott jegyzeten. Szerintem jó az úgy ahogy van. De jó lenne, ha nem csak a diákok férhetnének hozzá (a CooSpace-en), hanem akár publikusan is elérhetőek lennének. Ez utóbbit nem tudom mennyire engedi/támogatja a főiskola…

    Üdvözlettel: Pénzes Tamás

    Kedvelés

    1. Köszönöm szépen a hozzászólását! Igen, én is úgy gondolom, hogy a motiváció sokat számít. A nappalin is vannak nagyon érdeklődő és alaposan tanuló hallgatók, de ott sokan vannak olyanok is, akiket nem igazán érdekel ez a tárgy. Nem is akarom a jegyeket kiegyenlíteni. Azt szeretném elérni, hogy még érdemesebb legyen bejárni az órákra. Hátha többet tanulnak meg a tárgyból.
      Azt gondolom, hogy az alapelvek ismerete fontos lenne mindenkinek, aki IT közelébe kerül (és ma már majdnem mindenkivel megtörténik ez).
      Ami a közzétételt illeti: foglalkozom a gondolattal, hogy jegyzet vagy esetleg tankönyv formájában is elkészítsem az anyagot. A prezentációkat nem tenném közzé, mert ezt így kevés. Kell hozzá a magyarázat is. Azt nem tudom, hogy mikor és mennyi időm és energiám lesz erre…

      Kedvelés

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .